- Attól, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) új elnöke lett, semmi sem változott, együttműködésre nem látok okot - válaszolt Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke a Népszava azon kérdésére, hogy a Fekete Györgynél politikailag semlegesebb Vashegyi György új MMA-vezető elnöksége alatt elképzelhető-e az együttműködés a két intézmény között. -Annak idején közzétettünk egy nyilatkozatot, hogy nem szerencsés, ha nevesítve van egy intézmény az Alaptörvényben, amelyben csak azt kellene kimondani, hogy a magyar állam biztosítja a tudományos kutatómunka és a művészeti alkotómunka szabadságát. Az MMA valójában nem akadémia, hanem egy végrehajtó szervezet, amelyet egy politikai párt akarata hozott létre - mondta Ferencz a SZIMA 25. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón és hozzátette: - Az MMA alapszabályában ez visszafogottabban jelenik meg, de a megalakuláskor a nyilatkozatok arról szóltak, hogy nemzeti elkötelezettség és közéleti irányban kifejtett tevékenységre van szükség a tagsághoz. Azaz ideológiai homogenitást követelnek, mi ennek az ellenkezőjét képviseljük - mondta és megjegyezte azt is, hogy 2014-ben az Alkotmánybíróság kimondta: az MMA működése nem felel meg az Alaptörvénynek, amennyiben működése nem biztosítja a sokszínűséget és semlegességet. Imre Flóra, az irodalmi osztály elnöke hozzátette, a SZIMA működése nem abban áll, hogy pénzt osztanak, hanem abban, hogy a tagok művészeti alkotásokat hoznak létre, az akadémia pedig bemutatja ezeket.
A pénzosztásról is kérdeztük Ferencz Győzőt, pontosan arról, mi a véleménye az MMA beígért művészjáradékáról, amelyet a Fekete György által hat évig vezetett intézmény oszt majd szét. - Ez nem jó módszer a művészek támogatására. Nem egy pártérdek alapján létrehozott ideológiai képződmény mentén kell kiválasztani azokat a művészeket, akiknek járadékot adnak - mondta az ügyvezető elnök, Imre Flóra pedig hozzátette: - Ez a módszer nem a demokratikus berendezkedésre jellemző, ahol vannak különböző művészi szervezetek, akik delegálnak tagokat kuratóriumokba, és döntenek támogatásokról. De nem olyanokról, amelyekből valaki elél élete végéig, hanem amelyeket művek létrehozására adnak.
A SZIMA a Magyar Tudományos Akadémia önálló társult intézménye, amely nemcsak azt jelenti, hogy nincs a két intézmény között alá- és fölérendeltségi viszony, hanem azt is, hogy az MTA költségvetésének része. 1993 és 2014 között 11 millió forint fölött gazdálkodtak évente, ez 2014 óta valamivel több, mint 19 millió forint. A tagok járadékot nem kapnak - az MMA-nál havi 290 ezer forint jár -, de ingyen használhatják az MTA könyvtárát.
- Az akadémia anyagi nehézségekkel küszködik megalakulása óta, de ennek van jó oldala is. Egy tudós kolléga például gratulált, hogy mi vagyunk az egyetlen hiteles intézmény, mert nincs nálunk pénz, így nincs, ami korrumpál és senki sem azért akar tag lenni, mert anyagi előnyben részesülni - mondta Ferencz viszont és megjegyezte, a közönséget nehezen érik el: -Magyarországon általában az jut el az érdeklődőkhöz, aki politizál. A humántudományokban már szinte elvárás közéletiség. A SZIMA azonban, ahogy az MTA is, nem politikai, hanem szakmai, tudományos, művészeti testület. Az alapító Kosáry Domokos úgy rakta össze az akadémiát, hogy a szélsőségesek kivételével minden ideológiai fél képviselve legyen. Amikor egy közszereplő azt mondta, fennáll a veszély, hogy Konrád Györgyöt külföldön magyar írónak tartják, kiadtunk egy nyilatkozatot, hogy elutasítjuk a kirekesztő véleményt, de napi politikai kérdésekben nem foglalunk állást - mondta és megjegyezte, évente 20-30 ingyenes rendezvényük van. Tartott előadást például Ferge Zsuzsa a szegénységről, vannak zenei székfoglalói koncertek és kiállítások is. Vojnich Erzsébet Helyszínelők című tárlata például november 3-ig még látható a B32 Galériában.
