Már a körítés is különleges volt. A résztvevők fekete lapos jegyzettömböt kaptak, fehérrel író tollal. Pink fények világították be az Iparművészeti Múzeum aulájának szecessziós boltíveit, amikor megkezdődött a Talks rendezvénye.
Munkahelyi terek
A HB Reavis Magyarország által Budapesten 2. alkalommal rendezett „Beszélgetések” első felszólalója, Philip Tidd, a londoni Gensler tervező és építő cég vezető tanácsadója rövid áttekintést adott arról, hogy miként alakult az elmúlt évtizedekben a munkahelyi terek koncepciója. Míg a 70-es évektől a hatékony munkát - amelynek irányítása még hierarchikus módon történt - a nagy közös terekben képzelték el, napjainkban a dolgozók mobilitása, nyitottsága és kreativitása az elvárás. Már az eddigi tapasztalatok is arra utalnak, hogy a legkreatívabbak azok, akik megválaszthatják munkavégzésük helyét és körülményeit. Kimutatták, hogy az újítók átlagosan 15 százalékkal kevesebb időt töltenek munkahelyükön, mint azok, akik csak a napi rutint végzik. Meglepő eredményt hozott az a körkérdés, hogy kinek, hol jutott eszébe a legutóbbi „nagy ötlete”: a természetben sétálva, edzés közben, a zuhany alatt, vagy a számítógép előtt? Az utóbbi lett a sereghajtó, mindössze 4 százalékos igennel. Tidd bemutatta a Gensler „Power To The People” (A "hatalom az embereknek" egy olyan kulturális kifejezés és politikai szlogen, amelyet sokféle kontextusban használnak - szerk.) projektjének néhány megvalósulását Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, amelyek a szó szoros értelemben „otthonossá” teszik a munkahelyeket, miközben ügyelnek a környezeti fenntarthatóságra, a zöldövezeteknek az épületekbe való integrálására. „A hely értékét meg kell őrizni a digitális világban is” – mondta Philip Tidd.
Szimulációs Mars-utazás
Michaela Musilová asztrobiológustól, a Szlovák Űrkutatási Központ (SOSA) vezetőjétől élménybeszámolót kaptunk a utahi sivatagban 2017 januárjában végrehajtott szimulációs Mars-utazásról. Musilovának, akinek ezzel gyerekkori álma valósult meg, elsősorban a rendkívüli körülmények között élő organizmusok tanulmányozása volt a feladata, és kísérletezett olyan növényekkel egy speciális üvegházban, amelyek megoldhatnák egy csaknem 2 évig tartó Mars-utazás során az űrhajósok táplálkozását. A misszió során azt is vizsgálták, hogy miként képesek az asztronauták elviselni a szűk teret, az állandó együttlétet, és kiderült, hogy Michaelának rendkívül jó a konfliktus-kezelő képessége.
Szerinte reálisan 20-30 év múlva várható az első Mars-utazás, mert megvalósítása mind tudományos, mind költségvetési szempontból csak több ország együttműködésével lehetséges, és erre az érintett országok vezetőiben „még nincsen meg a politikai akarat”.
Mesterséges intelligenciák
A közeljövőben át kell értelmezni az „emberi” fogalmát, mivel a mesterséges intelligenciák hamarosan nemcsak „értelmes lények” lesznek, hanem megértik az emberek érzelmeit is – jelentette ki Trevor Hardy, a londoni The Future Laboratory jövő-tanácsadó cég elnök-vezérigazgatója. De ugyanígy új értelmet kapnak az emberi kapcsolatok, még a családok is azzal, hogy a technológia már mindenütt jelen van, beépül, „beleszól” a mindennapi életbe, egészen a legintimebb szférákig, mint például a gyereknevelés. „Manapság sokkal többet beszélgetünk gépekkel, mint egymással” – mondta. Hardy szerint a hagyományos emberi viszonyok felbomlásában nagy szerepe van a közösségi médiának, amely „nem alkalmas elmélyült kapcsolatok kiépítésére”, mert a mai 13-19 évesek mintegy egynegyedének a digitális szférában eltöltött idő az értékmérő. Az angol szakember szerint nagyon komolyan kell venni a virtuális valóság veszélyeit, mert a benne élőknek nem alakul ki igazi, stabil identitásuk, amely a valós életben segít eligazodni és támpontot adni önértékelésükhöz.
A siker titka a kíváncsiság
A pozsonyi születésű Nadia Laurinci, a Laurinci Speakers stratégiai tanácsadó cég vezetője, akinek üzleti partnerei között ott vannak a Szilícium-völgy informatikai moguljai, a kíváncsiságról, mint a jövő zálogáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a modern technológia nagyjai Steve Jobs-tól Mark Zuckerbergig szüntelen kíváncsiságuknak köszönhetik sikerüket, sőt azt is, hogy tartósan csúcson maradtak. „Olyan adottság ez, amellyel mindenki születésétől fogva rendelkezik, de sajnos az iskola e képesség 90 százalékát kiöli belőlünk, később pedig különböző félelmek blokkolják kíváncsiságunkat” – figyelmeztetett az előadó. Pedig manapság az ember, ha nem nyitott a külvilágra, az ismeretlenre, megreked és lemarad. Laurinci idézett egy kutatást, mely szerint a 20. században egy jól felépített cégnek akár 65 évnyi várható élettartamot is adhattak, mára ez 15 évre csökkent, ezért kell gondolkodni folyamatosan a megújuláson. Nadia elárulta, az ő hőse Leonardo Da Vinci, akinek fáradhatatlan útkeresését akkor értette meg, amikor a közelmúltban látta a reneszánsz mester jegyzeteit, tervvázlatait Firenzében.
