Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője például a hitelintézet tegnapi tájékoztatóján kiemelte: 2017-ben a belső kereslet növekedése, az uniós források egyre nagyobb ütemű felhasználása miatt tovább gyorsulhat, így 3,5 százalékos lehet a GDP növekedése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az uniós támogatások 1000 milliárd forintjából mindössze 300 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből, a fennmaradó összeget a magyar költségvetés megelőlegezi, de ez legfeljebb csak a költségvetés úgynevezett pénzforgalmi hiányát növeli, a mérvadónak tekintett eredményszemléletűt nem. A szakértő abban azonban biztos, hogy az előzetesen jóváhagyott támogatási összeg megérkezik, így ez a deficit eltűnik. Ugyanakkor azt is észlelték az elemzők, hogy a beruházások nagyobb mértékű növekedésében már nemcsak a brüsszeli pályázatok idén ismét beindult kifizetése játszott szerepet, hanem ettől függetlenül már a versenyszféra is.
Az egyik legizgatóbb kérdés azonban, hogy miképpen alakul a fogyasztói árindex növekedése. Tavasszal voltak ugyan olyan várakozások, hogy az infláció az év egyes időszakaiban átlépheti a jegybank 3 százalékos célértékét, azonban ennek egyenlőre semmi jele - mondta Trippon Mariann. 2017-ben éves átlagban 2,3, jövőre pedig 2,5 százalékos lehet a drágulás üteme. Ugyancsak szinte megmagyarázhatatlan, hogy a béremelések hatása miért nem jelenik még meg teljesen az árakban, az élelmiszer és az üzemanyag árak is a vártnál alacsonyabbak, és az importált termékek áralakulása miatt sincs inflációs nyomás. Trippon Mariann kifejtette: a magyar makrogazdasági mutatók jól alakultak az elmúlt időszakban, szép képet mutatnak a növekedési kilátások, a világgazdasági környezet is kedvező, emiatt az Magyar Nemzeti Bank tovább lazított monetáris kondícióin, és idén is a nem konvencionális intézkedésekre helyezi a hangsúlyt.
Hónapról hónapra egyre erőteljesebben, az év egészében akár 9,4 százalékkal is emelkedhetnek reálkeresetek, és ez a tendencia folytatódik az év hátralevő részében is - ez volt a véleménye Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának, aki az ugyancsak tegnap tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a lakosság most egyre nagyobb mértékben vesz fel hiteleket, ami a jövedelmek emelkedésével együtt táplálja a magánfogyasztást. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a lakossági fogyasztás csak most érte el a 2007-es szintet!
A másik érdekesség, hogy az ipar egyértelműen elvesztette húzóerő jellegét, legutóbb már a gépek és berendezések ágazatának a növekedése volt a leggyorsabb.
A válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg - erre a következtetésre jutott előadásában Madár István. A Portfolio vezető elemzője így fogalmazott: „Úgy tűnik, hogy a rögzített árfolyamba való belépés, és a forintról való lemondás költsége még mindig nem olyan riasztó, ha egyébként a gazdaságpolitika nagyon jó teljesítményt nyújt.” A szakértő megjegyezte, hogy jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást értette. Azt egyértelművé tette: az euró bevezetése egyértelműen politikai kérdés.
