Egy egész ország lelkiállapotát talán nem minősíti, ha egy biztonsági őr Budapesten megüt egy újságírót, vagy Borsodban ökölcsapással leterít két fiatalembert, ám beszédes, hogy mind gyakrabban hallunk elszabadul indulatokról épp azok körében, akiknek védeniük kellene vagyont és állampolgárt. Miskolcon garázdaság bűntette és súlyos testi sértés miatt most emeltek vádat az ellen a biztonsági őr ellen, aki az idén májusban az Egyetemváros egyik szórakozóhelyén ököllel leütött két szórakozni vágyó fiatalt. Egyiküket ittasnak ítélte, így nem engedte be, amikor pedig társa néhány óra múlva ismét megpróbálta bevinni, az őr előzetes szóváltás nélkül mindkettőjüket ököllel fejen ütötte.
Mindennek aktualitást ad, hogy – mint arról már írtunk – vasárnap este a budapesti Király utcában lévő KFC biztonsági őre megverte Szabó Zoltánt, az Index újságíróját. A gyorsétteremlánc regionális igazgatója egy nappal később közleményben jelentette be, hogy egyeztettek a biztonsági szolgálattal, és az alvállalkozó kirúgta az erőszakos biztonsági őrt. Később a 24.hu kiderítette: a megvert újságíró által rögzített felvételen az őr az RC. Security logójával ellátott pólóban volt, ám az azonosító kártyáján – amelyen a nevét egyébként nem tüntették fel – egy kisebb cég, a Genertest Magyarország Kft. neve szerepelt. A hazai piacon nem ritka, hogy a nagyobb őrzőcégek alvállalkozóknak adják ki a munkát. Ennél is érdekesebb, hogy a háromszáz főt foglalkoztató cég 2015-ös teljes évi forgalma a 4 millió forintot sem érte el, amiből egy alkalmazott fizetését is nehéz kigazdálkodni, nemhogy háromszázét – írta a hírportál.
Az ilyen „furcsaságok” nem ritkák a hazai őrző-védő piacon, s főleg 2012 óta nehéz ellenőrizni annak szereplőit: akkortól ugyanis nem kötelező a kamarai tagság. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének alelnöke szerint korábban még tudták szankcionálni a hasonló eseteket, hiszen ha egy biztonsági őr vétett a törvény ellen, úgy előbb pénzbírsággal, később pedig a tagsági jogviszony felfüggesztésével is sújthatták. Ez utóbbi azzal járt, hogy a rendőrség mérlegelés nélkül, automatikusan visszavonta a vagyonőri engedélyt, vagyis a „túlreagálással” vagy „hatásköri túllépéssel” mindenki az állását kockáztatta.
Ma ez nincs így, ráadásul a szakma az utóbbi években nagyon felhígult. A kormány központosító és rendteremtő törekvéseinek köszönhetően ugyanis a rendvédelmi szervek – rendőrség, határőrség, büntetés-végrehajtás, katonaság, határvadászat – jelentős létszámigénnyel léptek fel, s több bért, juttatást, kiszámíthatóbb életpályát ígérve elszipkázták a képzettebb munkaerőt a vagyonőri állományból. Ma a biztonsági őrök alulfizetettek, túlhajszoltak, s gyakran hiányoznak a szakma betöltéséhez szükséges alapvető ismereteik – mondja Német Ferenc. Erre az ágazatra jellemző leginkább a fekete-foglalkoztatás, s az, hogy a megbízó és megbízott közötti szerződést gyakran alvállalkozók teljesítik, ami tovább nehezíti a számonkérést és visszaellenőrzést. Ráadásul ilyen körülmények között könnyen előfordul, hogy az ütlegelésért vagy egyéb visszaélésért kirúgott őr másnap már egy másik biztonsági cégnél folytatja a munkát.
