Az elnöki döntés átmenetileg korlátozta volna a beutazást Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, és Észak-Koreából, valamint megtiltotta volna egyes venezuelai kormányzati tisztségviselők amerikai beutazását is. A beutazást szigorító elnöki rendelet a harmadik volt a maga nemében, az amerikai elnök korábban két, a legtöbb pontjában hasonló korlátozó intézkedést is elrendelt, de mindegyiket felfüggesztette egy szövetségi bíró. A szóban forgó rendeletet az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság is jóváhagyta.
Hawaii szövetségi állam azonban pert indított egy honolului szövetségi bíróságnál az alkotmánybírósági döntés ellen. Arra hivatkozott, hogy a szövetségi törvények keretében Donald Trump nem hozhat megszorító intézkedéseket a listázott országok közül hat ellen. Hawaii az Észak-Koreára és Venezuelára vonatkozó korlátozást nem vonta kétségbe. Watson bíró a keddi döntését azzal indokolta, hogy a rendelet újabb változatával is ugyanaz a baj, mint a korábbiakkal: nem bizonyítja elégségesen, hogy az említett hat országból történő beutazások "sértik az Egyesült Államok érdekeit". A bíró márciusban az elnöki rendelet második változatát függesztette fel először.
A Fehér Ház közleménye szerint Watson döntése "veszélyesen téves". Az elnöki hivatal álláspontja szerint a megszorítások létfontosságúak az amerikai nemzetbiztonság számára.
Közleményt adott ki az igazságügyi minisztérium is. A tárca "inkorrektnek" minősítette Derrick Watson bíró döntését, és közölte, hogy "nagyon gyorsan" fellebbez ellene. A kormányzat álláspontja szerint az utazási korlátozásban említett országok nem hajtották végre a vízumkiadáshoz előírt szigorú átvilágítási folyamat bevezetését.