Ha holnap módosítjuk a törvényt, akkor nem kell aláírni addig a CEU-ról a megállapodást, amíg nem járt le a törvényes határidő. A megállapodás aláírása igazából ilyen szempontból okafogyott – mondta az ATV-nek Balog Zoltán. A humán csúcsminiszter, azután beszélt erről, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfő indítványára megszavazta: kedden, egyetlen nap alatt megtárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbítja a határidőt a törvényben megszabott feltételek teljesítésére.
Orbán maga indítványozta Kövér László házelnöknél, hogy már kedden tárgyalja meg az Országgyűlés, és szavazzon is a lex CEU módosításáról. Ezzel még a miniszterelnök brüsszeli utazása előtt döntés születhet arról, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) egy év haladékot kap az áprilisi törvényi szigorítások teljesítésére. Orbán az indítványban azt írta: a parlamenti napirend megváltoztatását és a felsőoktatási törvény módosítását "a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja".
A hvg.hu munkatársa ugyanakkor hétfőn egy kormánytisztviselőtől megtudta: ezzel igyekeznek elejét venni, hogy az Európai Bíróság előtt landoljon az ügy. A felsőoktatási törvény tavaszi módosításával kapcsolatban ugyanis az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, majd parttalan levelezés kezdődött Brüsszel és Budapest között. A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági procedúra előtt. Ennek végén luxemburgi bírák dönthettek volna a magyar törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetítette előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek.
Belül nyugalom van. FOTÓ: Vajda József
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs a Magyar Hírlapnak eközben azt állította, hogy "a pénteken benyújtott törvénymódosítás egy gesztus, hogy a Soros-egyetem nyugodtan meg tudjon felelni a törvényben leírtaknak." Lapunknak a hétvégén Mráz Ágoston Sámuel is ugyanezzel érvelt. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője szerint "szakmailag kölcsönösen előnyös és ésszerű megoldás a határidő-hosszabbítás, politikailag a kormánynak hasznosabb, az ellenzékhez közel álló szereplőknek viszont kifogja a szelet a vitorlájából." Az elemző úgy látja: A kormány szeretné elkerülni, hogy „igazságtalan” adminisztratív intézkedésnek tűnjön vizsgálata, s negatív döntés esetén a tanév közepén kelljen a CEU külföldi részétől a működési engedélyt megvonnia, amely a lépés legitimitását megnehezítené. Ugyan mindenkinek be kell tartania a törvényt, de ehhez ésszerű határidőt is biztosítania kell, s most úgy tűnik, kilenc hónap nem elegendő minden Magyarországon működő „külföldi egyetemnek”, hogy bizonyítsa külföldi anyaintézményének (vagy partnerének) létét. Az időnyerés – vélekedett Mráz – ugyanígy a Soros György által alapított egyetemnek is előnyös, hiszen időt nyert a szakmailag megalapozott és a törvényességi próbát kiálló amerikai anyaintézménnyel a partnerség kialakítására. Szemben a CEU értelmezésével a plusz egy év tehát nem a bizonytalanságot szolgálja, hanem a biztos megoldást – fogalmazott az elemző.
Mindez azonban aligha állja meg a helyét, hiszen a CEU már korábban közölte: csakis a kabinetre vár, s minden törvényi feltételnek eleget tett. – Az igazságügyi miniszter javaslata meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – közölte az egyetem. Mint írták, a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást. Jelezték, a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, hogy az új feltételeknek megfelelően New York államban is oktathassanak, programjuk már bejegyzés alatt áll a New York-i Oktatási Hivatalnál. "A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni" – fogalmaztak.
Mráz ezt vitatta: "Az egyetem kritikája inkább politikai jellegű, úgy tűnik, szívesen lettek volna áldozatok a választási kampány utolsó szakaszában." Szerinte a hosszabbítás nélkül esetlegesen megvont működési engedélyük – amely az egyetem kurzusainak csak egy részét érintette volna – a kormánnyal szembeni nemzetközi kritikához és mozgósításhoz vezetett volna, és az egyelőre ötlet- és mondanivalószegény ellenzéki kampányban is hiánypótló lett volna.
