Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket - emlékeztetett Fazekas Sándor.
Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt - közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (kap) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható - tette hozzá.
A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban - fejtette ki. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma - mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.
Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése. Idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. A program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is. A fejlesztés szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláír szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten - mondta a helyettes államtitkár.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - közölte a szakember. A belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség. Szavai szerint a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka - a munkahelyteremtésen túl - 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.
