Egy Kanadából Dubajba tartó civil utasszállító miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit csütörtökön fél 12 körül – közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.
A hír szerint a repülőgépet bombafenyegetés érte. A közlemény szerint a Gripen-pár az utasszállítót a magyar határnál „elfogta” és elvégezte az azonosítást. A gép a repülési tervtől nem tért el, és a rádiókapcsolatot is felvette a magyar polgári légiforgalmi irányítással. A Gripenek aztán a határig kísérték a gépet, ahol átadták a román légierő készenléti szolgálatának, majd visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.
Valójában egy komoly légikatasztrófa lehetősége állt fönn, amit azonban sikerült elkerülni.
A Népszava úgy értesült, a gépet nem az azonosítás érdekében fogták közre a Gripenek. Egy, a közelükben esetlegesen felrobbanó repülővel aligha tudtak volna mit kezdeni – legfeljebb maguk is felrobbannak. Valójában – amint egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember elmondta - azt kellett mérlegelni, lelőjék-e az utasszállítót.
2001 szeptember 11. óta a világ országai folyamatosan alakították úgy jogrendjüket, hogy a terrorista céllal eltérített polgári légi járműveket akár le is lőhessék, ha veszélyt jelentenek a civil lakosságra. Magyarországon ilyen tűzparancs kiadására a titokzatos, úgynevezett Nemzeti Döntéshozó Személy (NDSZ) jogosult. E fogalom korábban ismeretlen volt a közvélemény előtt, így kilétének megállapítására sem történhetett kísérlet.
Az első Orbán-kormány idején merült fel, hogy amennyiben az akkor az Egyesült Államokban történtekhez hasonló módon öngyilkos merénylők esetleg átveszik a repülőgépek feletti irányítást, azokat - adott esetben - a légvédelemnek, illetve a légierőnek le kell lőnie, méghozzá tekintet nélkül az ártatlan utasok életére. Erről akkoriban 3000-es jelzetű, azaz szigorúan titkos kormányhatározat született. E jogszabály értelmében utalta a kormány az NDSZ hatáskörébe az utasok, illetve a földön megvédendők élete fölötti végső határozat jogát.
Az adatvédelmi ombudsman 2008-ban egy, a Népszava által kezdeményezett vizsgálat nyomán közölte: „a terrorista céllal eltérített, és fegyverként használt légi jármű (Renegade) elleni tevékenység érdekében a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt személy léphet fel". Az erről szóló kormányhatározat szigorúan titkos minősítését 2005. április 14-én törölték. Ennek ellenére mindössze annyi tudható, hogy a percek - adott esetben másodpercek – alatt meghozandó végzetes döntés jogát a mindenkori honvédelmi miniszter egy meg nem nevezett tábornokhoz delegálja.
Egy lapunknak nyilatkozó katonai szakértő elmondta: hazánkban veszélyes helyzetek állhatnak elő egy gépeltérítés esetén, mert megszüntették a Paks köré telepített légvédelmi rakétabázisokat. Egy úgynevezett időjárási „időpárnán” belüli légitámadás pedig egy esetleges atomkatasztrófa után hosszan a hazai légtérben tarthatná a radioaktív sugárzást.
