A Budapesten tegnap reggel munkába indulók közül biztosan sokan gondolták, hát persze: péntek van és tizenharmadika. Áramellátási zavarok miatt pótlóbuszok közlekedtek a 4-es és 6-os villamos vonalának egy részén, egy szakaszon nem járt a kisföldalatti sem, a kettes metró nem állt meg a Batthyányi téren és több troli helyett buszokat kellett beállítani. Kora délután az M7-esen egy oda került kanapé okozott dugót, na nem a 13-as, hanem csak a 11-es kilométernél. Egy szlovákiai tanácskozásról pedig Orbán Viktor Facebook oldalán így köszönt be: „Ha Pozsony, akkor pozsonyi kifli!” A mellékelt képen a mákos sütemény látható, talán nem függetlenül a dátumtól, amelynek nagy hagyománya van.
Triszkaidekafóbia – Ez a szép ógörög eredetű neve a 13-as számtól való beteges, irracionális félelemnek, a paraszkevidekatriafóbia kifejezés pedig a péntek 13-ától rettegést jelöli. Bár a klasszikus kor görögjei még nem hihettek benne, hiszen nem használhatták a Caesar reformja által bevezetett naptárat, amely kisebb változtatásokkal máig érvényes, megalapozottnak látszik a feltevés, hogy a péntek és a tizenhármas szám – egymástól függetlenül - már az ókorban is szerencsétlennek számított. Az utolsó vacsoránál 13-an ültek együtt, tizenharmadiknak maga az áruló Júdás ült le az asztalhoz, Jézust utána pénteken feszítették meg. A hóhérok a 19. századig pénteken hajtották végre a kivégzéseket.
Széles körben elterjedt az a hiedelem, hogy mivel Szép Fülöp 1307. október 13-án kezdett hozzá a templomosok rendjének felszámolásához, ez lenne a szerencsétlen nap babonájának oka, valójában ez csak huszadik századi feltételezés. A különböző európai népek más napokat és dátumokat is rossz előjelűnek tartottak. A spanyolok a 13-ára eső keddet nem szerették, az olaszok 17-től féltek, de annak a tizenkilencedik századig nincs nyoma, hogy a péntek és a 13-as szám összekapcsolódott volna. Ennek eredetét az angolszász világban az olasz zeneszerző, Rossini 1868. november 13-i, pénteki halálához kötik, ami egy angol életrajzíró művében vált ismertté, széleskörű elterjesztését pedig egy Thomas W. Lawson nevű író 1907-ben megjelent Péntek, 13. című népszerű regényének köszönhetjük, amelyben egy gátlástalan bróker ezen a napon kelt tőzsdepánikot a Wall Streeten. Tény, hogy Amerikában, és más országokban is, sok helyen a szállodákban, felhőkarcolókban nincs 13. emelet, 13-as szoba, sok utcában 13-as szám, és Roosevelt elnök asztalához, ha éppen 13-an lettek volna még egy embert le kellett ültetni. „Magyarországon az 18.-19. század óta van írásos nyoma a babonás hiedelemnek, és hozzánk is igazából angolszász hagyományként érkezett, a tizenkilencedik században.
A rontás elhárításának módjai régebbi korokban gyökereznek, a mák vagy a morzsa ennek eszköze, a rontó szellemek, boszorkányok elfáradnak, mire felszedik a sok apró szemet. A bibliai eredet azonban többről is szól, mivel a szerencsétlen eseményeket a megváltó feltámadása követte, az üzenet az, hogy a rossz dolgok után jobbak következnek” – tudtuk meg Kustánné Hegyi Füstös Ilonától a Szentendrei Szabadtéri Múzeum múzeumpedagógusától.
Az elmúlt évtizedekben sok olyan, világszerte figyelmet kiváltó esemény történt e napon, ami tovább erősíthette a hiedelmet a dátum baljóslatú voltáról. 1940 szeptemberében öt német bomba találta el a Buckingham palotát, kis híján VI. György és Erzsébet királynő halálát okozva. Az Andokban 1972. október 13-án tűnt el egy a chilei repülőgép, a túlélők kénytelenek voltak halott utastársaikat enni két hónappal későbbi megtalálásukig. 2012. január 13-án történt a Costa Concordia tragédiája, 30 ember halálát okozva.
Hasznot is húzhatunk abból, ha nem hiszünk a babonában. Mivel nem szerencsés ilyen napon házasodni, ez olcsóbb lehet. Kevesebbe kerülhet a repülőjegy és bizonyos üzletek is előnyösebben köthetők.
