Azt ugyanakkor Szijjártó is elismerte, hogy nincs sok esély arra, hogy az uniós külügyminiszterek alkotta Külügyek Tanácsa fontolóra vegye EU-ukrán társulási szerződés felülvizsgálatát. A sors fintora, hogy a Fidesz által gyakran elfogultsággal és kettős mércével vádolt Európai Unió, illetve a szélsesebb értelemben vett európai közösség védheti meg a magyar kisebbség jogait is. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön határozatot hozott, miszerint az ukrán törvényben hátrányos helyzetbe kerülnek a kisebbségi nyelvek az ukrán államnyelvhez képest. A végső szót az év végén az ET alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottsága mondhatja ki, mivel Petro Porosenko ukrán államfő többször is úgy nyilatkozott, hogy kész lesz elfogadni a testület által javasolt módosításokat.
Megírtuk: a vitatott jogszabály alapján Ukrajnában 2020 szeptemberétől az általános iskolák ötödik osztályától az ukrán lesz az oktatás nyelve. Pavlo Klimkin szerint erre azért van szükség, hogy a kisebbségek ne szoruljanak ki az államéletből a hiányos ukrán nyelvtudásuk miatt. Szijjártó szerint viszont az ukrán nyelv hatékony oktatása megoldható lenne úgy is, hogy közben ne csorbítsák a kisebbségek anyanyelvi oktatási lehetőségeit. "Nem a balhé a cél” – hangsúlyozta többször Szijjártó. Irina Herascsenko, az ukrán parlament első alelnöke ellenben Facebook-bejegyzésében azzal vádolta meg a nyelvtörvény ellen leginkább tiltakozó magyar illetve román politikusokat, hogy választási kampányíze van a szavaiknak, sőt, "rejtett területi igényeket" vélt kihallani a mondataik mögül.
