Kimarad a közös ellenzéki október 23-i ünneplésből, nem áll egy színpadra más ellenzéki pártokkal a Lehet Más a Politika (LMP). Az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását követeli majd közös tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd és a civil szféra prominensei a forradalom évfordulóján, méghozzá a Közös Ország Mozgalom (KOM) hívására. A civil szerveződés azzal invitálta a Kossuth térre "a választási rendszer megalkotásában részt vevő pártokat és azokat a civileket, akik eddig is az igazságtalanságok megszüntetésén munkálkodtak, hogy közösen határozzák meg azokat a követeléseket, amelyeket a magyar társadalom egy új, igazságos hatalommal szemben támaszt".
Míg a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot közösen kidolgozó pártok szinte azonnal – már annak aláírásakor – elfogadták a meghívást, a Momentum Mozgalom ahhoz a feltételhez kötötte a részvételét, hogy mindenki ott legyen a közös színpadon. Ehhez képest az LMP tegnapig várt, majd kissé váratlanul az ATV-ben Hadházy Ákos társelnök bejelentette: nem vesznek rész a 23-ára tervezett közös ellenzéki tüntetésen.
– Előre jeleztük, hogy csak akkor megyünk el a közös október 23-ai tüntetésre, ha az összes párt ott van, aki részt vett a választási rendszer reformálásában – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője. Nem így lesz, ráadásul a Momentum Mozgalom már korábban bejelentette aznapra saját tüntetését is, így a frissen alakult párt nem vesz részt a közös rendezvényen. A szóvivő szerint a KOM alapítóinak, Gulyás Mártonéknak az volt az eredeti célja, hogy ha a parlament nem fogadja el a módosításokat, akkor 23-ától polgári engedetlenségi akcióba kezdenek.
HÁROM HETE - Optimistán tekintettek a jövőbe - Forrás: Molnár Gyula Facebook oldala
A demokratikus ellenzék többi pártja, nem fogadta jól a visszautasítást. – Van, aki az országot építi, s a kormányváltásért küzd, van, aki viszont saját magát – kommentálta lapunknak az LMP döntését Molnár Gyula. Az MSZP elnöke szerint szomorú, ha egy elvileg ellenzéki párt arcvesztésként éli meg, hogy egy színpadra álljon más mozgalmakkal, méghozzá azokkal, amelyek elkötelezettek az Orbán-kormány leváltásában, s egy igazságos, közös, egyenlőségelvű Magyarországért dolgoznak. Itt nem választási együttműködésről, hanem egy közös megemlékezésről szólt a megállapodás, ráadásul Gulyás Márton hetekkel ezelőtt felkérte a Agórán résztvevő pártokat erre, az LMP-nek tehát már korábban lett volna ideje jelezni, hogy aggályai vannak. "Kibújt a szög a zsákból, az elmúlt napok, hetek stratégiaváltásának lelepleződése lehet ez, hiszen az LMP most már, úgy tűnik, nem viseli el, hogy rajtuk kívül más is színpadra, vagy a mikrofonhoz lépjen" – fogalmazott Molnár, hozzátéve: ettől még a demokratikus ellenzék ott lesz október 23-án, s továbbra is arra biztatják a szavazókat, így a kormányváltást akaró LMP-szimpatizánsokat is, hogy vegyenek részt a közös megemlékezésen.
– Szomorú, hogy az LMP és a Momentum kihúzta magát a közös ünneplés alól – mondta a Népszavának Tordai Bence. A Párbeszéd szóvivője szerint a KOM-nak sikerült 8 ellenzéki pártot egy asztalhoz ültetni, találni egy kompromisszumos megoldást, aminek részese volt az LMP és a Momentum is. „Ahelyett, hogy folytatnánk ezt az egyébként termékeny és gyümölcsöző együttműködést, a két párt egymásra vár, hogy melyik tud a másikra hivatkozva kibújni egy közös ország megteremtése elől” – vélekedett a Párbeszéd szóvivője. Tordai szerint a nemzeti ünnepnek az összetartozást kellene megjelenítenie, nem pedig a széthúzást, ám a Fidesz-érában ez régóta nem gyakorlat. „Ha egy konkrét ügy kapcsán tudunk együttműködni, közös nyilatkozatot tenni, akkor miért nem tudunk október 23-a kapcsán is kiállni és megmutatni az ellenzék erejét?” – tette fel a kérdést Tordai, aki szerint az LMP és a Momentum szerencsétlen döntést hozott.
– Gulyás Márton nem tegnap jelentette be, hogy szeretne közös október 23-át, hanem akkor, amikor minden párttal közösen aláírtuk a választási törvényről szóló konszenzusos dokumentumot – emlékeztette lapunkat Juhász Péter. Az Együtt elnöke szerint akkor mindenki tájékoztattak, így furának tartja, hogy ennyi idő kellett bárkinek is jelezni a távolmaradását. „Az LMP és a Momentum mostani döntésétől függetlenül a civilekkel és a többi párttal együtt szívesen ünnepelnénk” – hangsúlyozta Juhász.
A DK is sajnálja az LMP döntését, mert "ezzel az a látszat keletkezik, mintha a Fideszt támogatná" – mondta Gréczy Zsolt. A Demokratikus Koalíció szóvivője szerint az, aki nem vesz részt az együttműködésben, a 106 közös jelölt indításában, valójában Orbán Viktor hatalmon tartását szolgálja. Hasonlóképp csalódottságának adott hangot Bokros Lajos, a MoMa elnöke ugyanis lapunknak úgy fogalmazott: "Őszintén sajnáljuk, hogy az LMP és a Momentum nem vesz részt a demokratikus ellenzék szövetségében. Felhívjuk a figyelmüket, hogy aki megosztja az ellenzéket, az a Fidesz-önkényuralom malmára hajtja a vizet".
– Tiszteletben tartom az LMP döntését, de úgy vélem, politikai hibát vétett a párt – mondta lapunknak Fodor Gábor. A Magyar Liberális Párt elnöke az LMP távolmaradását azért is fájlalja, mert szerinte a KOM óriási eredményt ért el azzal, hogy a választási törvény reformja ügyében bebizonyította, mégiscsak képesek együttműködésre a demokratikus ellenzék pártjai. – Ez az eredmény válik most kétségessé a LMP visszalépése nyomán – tette hozzá Fodor.
Még a televíziós bejelentést megelőzően érdeklődtünk az ellenzéki párt szóvivőjénél, részt vesznek-e a közös megemlékezésen. Csakhogy Kanász-Nagy Máté a Népszavának nem tudott tájékoztatást adni, mivel akkor még tartott az LMP elnökségi ülése, csupán annyit közölt: Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje a Hír Tv esti műsorában jelenti be a döntést. A pártnál végül senki nem nyilatkozott lapunknak az ügyben, távolmaradásukat pedig Hadházy Ákos jelentette be.
