állam;közmunkások;nyerészkedés;

- Közmunkásokon nyerészkedik az állam

 A kormány elkezdte ugyan leépíteni a közfoglalkoztatást, de azért csak úgy, hogy az állami társaságoknál megmaradjon az olcsó munkaerő.

Egy sokat idézett márciusi, munkaerőpiaci intézkedéseket tartalmazó kormányhatározat nemcsak azt rögzítette, hogy 2020-ra 150 ezerre kell csökkenteni a közmunkások számát, hanem azt is: a nemzetgazdasági és a belügyi tárcának fel kell mérnie, miként és mennyiért lehet elérni, hogy az állami intézmények és cégek közfoglalkoztatottjainak egy része "normális" alkalmazotti állományba kerüljön.

Az országos leépítés elkezdődött, idén júliusban már csak 180 ezer volt a létszám a tavaly nyári 244 ezerrel szemben, de az állami szférában nem született semmilyen intézkedés azután, hogy a minisztériumok az április végi határidőre elkészítettek egy összesítést azokról az üres státusokról, amelyekre elméletileg átvehetnék a jól teljesítő közmunkásokat. – 2500-2600 ilyen betöltetlen munkahelyet tárt fel a jelentésünk, az erről szóló beszámolót a gazdasági és a stratégiai kabinet együttes ülésén kétszer is megtárgyaltuk – jelentette ki lapunknak egy napokban megrendezett konferencián a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette azonban, arról nem hoztak döntést, hogy ezeknél a cégeknél teljesen meg kell szüntetni a közfoglalkoztatást, csak azt mondták ki, a Belügyminisztériumnak (BM) mindent el kell követnie, hogy a közfoglalkoztatottak közül töltsék fel az üres státusokat.

Csakhogy a közmunkáért és önkormányzatokért is felelős belügyi vezetés fiókba dobta az adatokat tartalmazó felmérést. Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tettek a cél érdekében, s fordultak-e az érintett intézményekhez, vállalatokhoz, azt a választ kaptuk: „A Belügyminisztérium nem küldött felszólító levelet a foglalkoztatóknak”. Annak ellenére így van ez, hogy az üres alkalmazotti státusok betöltése egyetlen fillér pluszpénzébe nem kerülne az államnak, hiszen azok bérének és járulékainak fedezete benne van az idei és a jövő évi költségvetésben is – emlékeztetett a foglalkoztatási helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette, ha év végig is betöltetlenek maradnak ezek az álláshelyek, akkor elvehetik azokat az adott cégektől és intézményektől.

Az, hogy épp a nagy állami közfoglalkoztatókat nem kötelezték a foglalkoztatás házon belüli átszervezésére, megint csak azt mutatja: az önkormányzatok életét bátran felforgatja a kormány, de saját apparátusát nem szívesen bolygatja. Közben az országos közfoglalkoztatók minimális mértékben azért próbálnak élni a közfoglalkoztatottak átvételével, de a tőlük írásban kapott válaszok alapján ez keveseket érint.

Hét hónappal a kormányhatározat megszületése után változatlanul kérdés tehát, hogy miért nem nyúlnak a nagy országos közfoglalkoztatóknál alkalmazott tömegekhez, miért nem mutat példát az állam ebben a kérdésben. Egyszerűbb megírni a polgármestereknek a létszámadatokat, hogy hány ember foglalkoztatásáról kell gondoskodniuk? Mert nekik kötelességük munkát találni akkor is, ha a levélben 200 fő szerepel, a következőben pedig csak 100? A helyi elégedetlenséget úgyis nekik kell levezetni, ahogy a szociális gondoskodást is nekik kell megszervezni, ha a munka nélkül maradt családok majd megint kezdenek sorba állni a polgármesteri hivatalok előtt. Nem véletlen, hogy az időkorlátot, vagyis a márciusi határozatnak azt a részét, amely szerint három éven belül maximum egy évig lehet valaki közmunkás, csak a jövő évi választás után, 2018 június 1-jétől vezetik be.

Vállalati magyarázatok
A legnagyobb tömeget foglalkoztató – többek között levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat működtető – NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. annyit közölt: nem kaptak felszólítást a Belügyminisztériumtól, hogy nagyobb létszámban vegyenek át közmunkásokat. Ugyanezt válaszolta minden megkeresett szervezet, de például a vasúttársaság válaszában kiemelte, hogy a közfoglalkoztatottak számára eddig is volt és jelenleg is van lehetőség arra, hogy a MÁV-csoportnál alkalmazotti státuszba kerüljenek, ha a jelölt is felismeri az előrelépés lehetőségét, a hatósági orvosi vizsgálaton megfelel és nyitott új ismeretek elsajátítására, motivált abban, hogy kitartással megvalósítsa célját. Azt is írták: "Munkáltatóként folyamatosan biztosítunk lehetőséget az átkerülésre: 2015-ben 1382 közfoglalkoztatottból 97-en, 2016-ban az 1221 fős közfoglalkoztatott létszámból 123-an léptek be az állományunkba”. A Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Kőrösi-Gilicze Réka is megerősítette, hogy nem kaptak ilyen tartalmú levelet, majd hozzátette: „nem is áll fenn olyan körülmény, amely ilyen intézkedés megtételét vonná maga után szervezetünknél”. Nem tudni, ez mit jelent pontosan, de vélhetően nincs üres alkalmazotti státusa a szervezetnek, ahogy ezt jelezte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Szilágyi Attila igazgató azt is hozzátette, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak közül folyamatosan vesznek át embereket, ha üresedés van. 2017-ben idáig 14-en kerültek át így közalkalmazotti állományba. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is így tesz, Bodnár Gáspár igazgat azt írta, az idén felszabadult 23 álláshelyből 19-re közfoglalkoztatottat vettek fel. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságról 13 közmunkás átvételét jelezte Rácz István igazgató.



A kormány sosem látott emelésről beszél, miközben a pedagógusok fizetésének reálértéke alig üti meg a tíz évvel korábbi szintet. A szakszervezet szerint becsapták az oktatókat.