Matolcsy György magyarázata szerint a firtatott bérek a magyar pénzügyi szektor közepes sávját érik csak el, az unión belül pedig Magyarországnál csak Észtországban és Litvániában keresnek kevesebbet a bankárok. 2013-tól kezdve az MNB végig nyereségesen működött, 2016-ban 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe - mondta a jegybakelnök. Szakács László (MSZP) azonban sérelmezte, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok tevékenységében "nem látható a prudencia (áttekinthetőség)". Schmuck Erzsébet (LMP) pedig felszólította az MNB-t, hogy szüntesse be az alapítványok működését. Szabó Tímea (független), a Párbeszéd politikusa utalt arra, hogy a devizahitelek forintosítása során az MNB-hez jutott mintegy 140 milliárd forintot a korábbi devizahitelesek pénzügyi gondjainak enyhítésére kellett volna fordítani, annál is inkább, mert a közeljövőben elinduló végrehajtási eljárások miatt kilakoltatások fenyegetnek több ezer lakót.
Elvetett rezsicsökkentés
Tegnap újfent elutasította a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége a szocialisták rezsicsökkentési javaslatát. Így a kezdeményezést még csírájában elfojtották, megakadályozva a plenáris ülés előtti tárgyalást is. Tóth Bertalan frakcióvezető és Szakács László MSZP-képviselő a nemzetközi olaj- és gázárak tartós megfeleződésére hivatkozva évi 1200 köbméteres - vagyis átlagos - gázfogyasztásig nem kevesebb mint 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést javasol. Ugyanerre hivatkozva 10-10 százalékos áram- és távhődíjmérséklést is indítványoztak. Az ellenzéki párt a 2014 év végi nemzetközi áresés óta közel tucatszor élt hasonló javaslattal, de azok sorsa se tért el a mostaniétól. Az árcsökkentés elmaradása viszont az állami gáznagykereskedőnek már százmilliárdos luxusprofitot hozott. A Fidesz a felvetésekre mindössze annyit üzen, hogy a szocialista kormányok alatt sokszor nőttek a díjak, ők ellenben "megőrzik a rezsicsökkentés vívmányait". M. I.