A rezsiharc jegyében a kormány felszámolta az üzleti alapú szemétszállítást és nonprofit cégek végzik a hulladékgazdálkodási feladatokat. A hulladékgazdálkodási rendszerek jelenleg önkormányzati tulajdonban vannak, erős állami felügyelet mellett. Ám hiába a nem nyereségérdekelt rendszer, a költségeknek meg kell térülniük.
Előbb utóbb hozzá kell nyúlni a díjakhoz, ami azt jelenti, hogy lesz ahol mérséklődnek, de lesz ahol emelkednek a lakosság szemétszállítási díjai - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab polgármestere. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis nem változtak érdemben a lakossági szemétszállítási díjak. A szolgáltatások minősége és tartalma azonban jelentősen eltér régiónként is.
A szövetség elnöke szerint egységesíteni kell a szolgáltatások színvonalát. Ezt azonban nem feltétlenül a 2016 tavaszán létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő Zrt.-re (NHKV) kellene bízni, mert eddigi működését nehéz lenne sikertörténetként leírni - tette hozzá a polgármester. A több mint 700 millió forintos költséggel kiépített központi számlázási rendszer például még mindig akadozik, pedig a hivatalos ígértek szerint már tavaly év végén át kellett volna vennie a lakossági számlázást az önkormányzati cégektől. Ehelyett még most is bérszámlázásra kényszerül, vagyis "albérletbe" adta ki ezt a feladatot azoknak a cégeknek, amelyek korábban is elszámoltak az ügyfelekkel és megcímezték a csekkeket.
Az ilyen óriási központi számlázási rendszerek képtelenek követni az országosan napi több száz ingatlan tulajdonosváltását. Márpedig ennek a nyilvántartása a közszolgáltató cégekre hárul. Egy budapesti központból lehetetlen követni, hogy az adott településen milyen változások történtek, kinek kell címezni a számlát. Elvi szinten talán lehetséges egy ilyen gigarendszer működtetése, de a gyakorlatban roppant nehéz, talán ennek is tudható be, hogy fél éves csúszással sem igen éri utol magát a "kukaholding". Ha év végig sem sikerül megoldani ezt a gondot, akkor fel kell újítani a bérszámlázást, ahogyan az a központosított rendszer indulása után történt - említette Schmidt Jenő.
Nemcsak az önkormányzati közszolgáltatók többsége szenvedi meg, hogy nem folyik be a szemétszállítás költségeit fedező pénz a központi kasszába, ahonnan visszaosztják a szállítást végző cégeknek, de a lakosság is rosszul jár, mert egyszerre több havi szemétdíjat kellene kifizetnie és ezen nem sokat segít a "kukaholding" részletfizetési ajánlata sem.
Legalább ekkora gond a hulladék újrahasznosítása is. Az uniós irányelvek szerint ugyanis 2020-ig a kommunális hulladék 90 százalékát el kell "téríteni" a lerakókból. Nem egyszerű a feladat, hiszen Magyarországon jelenleg a begyűjtött hulladék 50-60 százalékának a végállomása a lerakó. Az átválogatás után maradó részt bálázzák és igyekeznek eladni. A felhalmozott hulladék jelentős része a szemétégetőben végzi, de ilyenből egyelőre csak egy van, Budapesten.
Ezzel a problémával is összefügghet, hogy szeptember végén Szabó Zsolt, a Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára bejelentette a 2016-ban indult fejlesztés keretében 100 milliárd forintos összegből 22 kiemelt hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatót hoznak létre, ami majd úgymond gondoskodik az egységes szakmai színvonalról. Ezt azért fontos, mert az Európai Unió 2020-ra a szelektíven gyűjtött hulladék 50 százalékos újrahasznosítását írja elő, ez az arány az azt követő években 65, majd 75 százalékra nő. Az unió 10 százalékra kívánja csökkenteni a lerakóba kerülő hulladék arányát, vagyis az egységes rendszerben meg kell oldani a szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítását.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operativ Program (KEHOP) keretében akár több égetőmű épülhet távfűtéses kongolemrátumokban, ahol a hő mellett elektromos áramot is termelhetnek majd – vélte Schmidt Jenő.
Éppen az a probléma, hogy a KEHOP-on belül 50 milliárd forint van elkülönítve egy új hulladékégető mű megépítésére Budapesten – állították a Humusz Szövetség (Humusz) szakértői. Alapvetően a szennyvíziszap kezelésére (energetikai hasznosítására) épülne meg, de hulladékot is terveznek majd benne égetni. A szemétégetés, még energetikai hasznosítással is a hulladékos hierarchia alján található. Égetőművek helyett a biológiailag lebomló hulladék kezelésére, az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztésére lenne inkább szükség - válaszolták a Népszava kérdésére. Nem lenne helyes szakpolitikai célnak tekinteni ilyen kapacitások növelését, különösen az újrafeldolgozással és újrahasználattal szemben - tették hozzá.
A hulladékgazdálkodási központok kialakításával kapcsolatban kérdéseket tettünk fel az NHKV-nak, ám lapzártánkig nem válaszoltak.
