A Nobel bizottság szereti a meglepetéseket, hiszen olyan személyeket, szervezeteket díjat a békedíjjal, akire, amire senki sem számít. Az utóbbi időben a 2016-os év jelentett kivételt, amikor a kolumbiai elnököt, Jose Manuel Santost illették az elismeréssel a FARC gerillaszervezettel kezdett békefolyamat érdekében tett erőfeszítéseiért.
Az idei jelöltek között is olyan nevek voltak, mint Ferenc pápa, Angela Merkel, Federica Mogherini, a díjat viszont az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet, az ICAN kapta meg. A bizottság indoklása szerint azért, mert a genfi székhelyű szervezet ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint azért mert rendkívüli erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.
Az ICAN 2007-ben jött létre az atomsorompó egyezmény bécsi nemzetközi konferenciáján, több szervezet összefogásának eredményeképpen. Célja a teljes nukleáris leszerelés a világon egy nemzetközi szerződés révén. Az erre irányuló kampányt 12 országban indították útjára, mára az ICAN 468 civil szervezettel partner a világ 101 országában. Eddigi legnagyobb érdeme, hogy idén július 7-én az ENSZ-ben 122 ország aláírta a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló egyezményt, és vállalta a teljes tilalom kötelezettségét, a ratifikáció azonban akadozik. Szépséghibája, hogy a nem csatlakozók között van a világ kilenc legnagyobb atomhatalma (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea), amelyek összességében 15 ezer nukleáris fegyvert mondhatnak magukénak. Beárnyékolja az egyezmény aláírásának jelentőségét az is, hogy csak 50 állam ratifikálása után léphet hatályba.
A szervezet megtiszteltetésnek nevezte a rangos elismerést. "Azért dolgoztunk, hogy megsemmisíthessük a valaha létezett legkártékonyabb fegyvert, az egyetlent, amely az emberiség egészét érintő legnagyobb fenyegetés", fogalmazott közleményében az ICAN. A közlemény szerint a díj azok elismerése, akik mindig hangsúlyozták, nincs olyan cél, ami legitimálná e fegyvereket, ezeket véglegesen száműzni kell a földről. Ez a díj egyben tisztelgés a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba túlélői, valamint a világ különböző, félresikerült nukleáris tesztjeinek áldozatai előtt. Az ő támogatásuk és megrázó beszámolóik nélkül talán soha nem jött volna létre az egyezmény, szögezte le a díjazott szervezet.
Az ICAN megragadva a ráirányult nemzetközi érdeklődést, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, globálisan feszült légkörben a gyújtó hangú retorika túlságosan könnyedén és feltartóztathatatlanul kimondhatatlan borzalmakat idézhet elő. Újabb nukleáris konfliktus körvonalazódik. Elérkezett az idő, hogy a nemzetek egységesen nemet mondjanak az atomfegyverekre, olvasható a közleményben.
Az ICAN egyben megköszönte minden országnak az egyezmény ratifikálását és sürgette azokat, akik még nem tették azt meg, a Nobel bizottságnak pedig azt, hogy a díjjal segítette az atomfegyverek nélküli világ megteremtését célzó erőfeszítéseket. „Ezen az úton kell tovább mennünk, míg nem késő”, zárta közleményét a Nobel-békedíj 2017-es győztese.
