“Regényeiben nagy érzelmi erővel tárja fel a világunkkal való illuzórikus kapcsolat mögötti mélységeket” - így indokolta a Svéd Királyi Akadémia Kazuo Ishiguro díjazását. A döntés abból a szempontból meglepő, hogy Ishiguro nemcsak a fogadóirodák favoritjai (a kenyai Ngugi wa Thiong’o, a japán Murakami Haruki és a kanadai Margaret Atwood) között nem szerepelt, de az első tízben sem volt. Bob Dylan tavalyi, botrányt okozó díjazása után azonban azt is mondhatjuk, hogy az akadémia tagjai biztosra mentek. Ishiguro Nobel-díja ugyanis nem megosztó, az angol nyelvű kortárs irodalom egyik legnépszerűbb és nemzetközileg is ismert és elismert szerzőjéről van szó, akinek műveit több mint 40 nyelvre fordították le.
“Nagyszerű elismerés, ez azt jelenti, hogy a valaha élt legnagyobb szerzők lábnyomában járok, szóval ez egy félelmetes dicséret”- mondta a forgatókönyveket is író Ishiguro a BBC-nek és megjegyezte: először azt hitte a hírről, hogy kacsa. Hozzátette, a világ nagyon bizonytalan pillanatot él meg most, és reméli, a Nobel-díjak hozzájárulhatnak egy pozitívabb atmoszféra kialakításához. Az Ishiguro-nak gratulálók között szinte az első a szintén Nobel-esélyesnek tartott Salman Rushdie volt, aki azt üzente: “Gratulálok öreg barátomnak, Ish-nek, akinek munkáit imádom az első könyve óta. Ráadásul gitározik és dalokat is ír. Körözd le Bob Dylant”.
Falcsik Mari, a szerző eddig utolsó, magyar olvasók között is népszerű Az eltemetett óriás című regényének fordítója szerint nemcsak arról van szó, hogy Ishiguro személye nem kavar vihart. Szerinte a szerző nagyon aktuális és igazán megérdemelte a díjat. - Egy konszenzusos döntéshez az kell, hogy legyen egy figura, akinek személyében egyetért az irodalmi élet. Ishiguro írói teljesítménye miatt ilyen. Az eltemetett óriás című regénye alkalmassá teszi a nemzetközi elismerésre. Témája a háború utáni kényes béke a britonok és szászok között, viszont általánosan bármilyen két, háborúban álló tábor, a vesztes és a győztes fél problémájáról szól. Meddig tart a béke, van-e béke felejtés nélkül? A regényben azért van béke, mert a britek, a győztesek felejtenek. A vesztesek viszont nem - mondta lapunknak Falcsik Mari és hozzátette: a regény kérdése, hogy gyógyít vagy rombol a felejtés, a történelmi amnézia, amit Európában a második világháborúig visszamenően láthatunk, erre példaként lehetne felhozni a szélsőséges nacionalista mozgalmak újjáéledését. - Mintha elfelejtettük volna az előző fejezetet és újrakezdjük a játszmákat. A regény arról is szól, hogy mi a jobb: ha az eltemetett óriás feltámad és előjön magától vagy mi magunk tisztázzuk, mit temettünk el. Ez a téma nemzetközi érdeklődésre tarthat számot ebben a régi sémákat ismétlő, politikai konfliktusokkal terhes világban - mondta és hozzátette, Ishiguro személyében és prózájában is nemzetközi figura, a keleti kultúra és irodalom hatása pedig érezhető a művein. Ennek főbb jellemzői a finomság, a lassúság, a japán képzőművészetre jellemző, egyszerű ecsetvonásokkal megfestett bonyolult képek és a távolságtartó elbeszélésmód.
A japán kultúra mellett Ishiguro az európai irodalom hagyományaira támaszkodik. A díjazottat bejelentő Sara Danius, a Svéd Akadémia titkára úgy fogalmazott, hogy Ishiguro prózája olyan, mintha Jane Austen és Franz Kafka szövegeit összekevernénk és hozzáadnánk egy kis Marcel Proustot. A Napok romjaiért 1989-ben Man Booker-díjat kapott japán származású író saját elmondása szerint hatott rá Prouston kívül Dosztojevszkij is. Főbb témái az emlékezet, az öncsalás, a megbánás, illetve az, hogy az idő hogyan alakítja az ember önképét. És a kellemetlen múlt, történeteiben ugyanis fontos szerepet kap, hogy az ember hogyan néz szembe személyes kudarcaival. Megnyugtató megoldást általában nem adnak ezek a regények, a múlt hibáit visszacsinálni ugyanis nem lehet, legfeljebb elfogadni, így Ishiguro regényeit gyakran melankolikus hangulat hatja át. Történetei sokszor játszódnak a második világháborút közvetlenül megelőző és követő időkben, akkor amikor értékrendek és ideológiák tétetnek próbára, mindez pedig hat az egyén életére. Kedvelt helyszínei Japán és Anglia, későbbi műveiben pedig egyre több a fantasztikus elem.
“Örömteli és váratlan döntés született” - mondta a Kazuo Ishiguro regényeit magyar nyelven megjelentető Európa Könyvkiadó volt igazgatója, M. Nagy Miklós. "Az a fajta író, akinek minden regénye más, nem ismétli magát" - mondta M. Nagy Miklós, és hozzátette, Ishiguro egyik elbeszélésgyűjteményét jövőre akarták kiadni, de felgyorsítják a tárgyalásokat, a szerző többi műveinek jogairól. - MTI
Ishiguro több könyve is olvasható magyarul, ezek közül a legismertebb a Napok romjai, amelyet meg is filmesítettek Emma Thompson és Antony Hopkins főszereplésével. A történet az ötvenes évek angol vidékén kezdődik: a főkomornyikként dolgozó Stevens útra indul, hogy visszacsábítsa a régi házvezetőnőt, akihez tisztázatlan érzelmek fűzték, és eközben felidézi a háború előtti mindennapokat. Az elvesztegetett lehetőségek, a múlttal szembeni tehetetlenség a fő témája a regénynek. Ezen kívül lefordították még szintén megfilmesített disztópiáját, a Ne engedj el… című regényt, és olvasható még tőle az Árva korunkban is, amelyben egy magándetektív nyomoz szülei eltűnésének ügyében Sanghajban, a harmincas évek második felében. A dombok halvány képe és A lebegő világ művésze is az atombomba pusztítása után újjáéledő Nagaszakiban játszódik, tíz éves hallgatása után pedig 2015-ben jelent meg a fantasy elemeket tartalmazó, Arthur király halála utáni Britanniában játszódó Az eltemetett óriás című könyve. A Nobel-díj elnyerésével pedig nagy az esély arra, hogy a közeli jövőben még ennél is több Ishiguro-könyvet olvashatunk magyarul.
