Mivel megválaszolatlanok maradtak az Európai Bizottság súlyos aggályai a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, a július 14-ikén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást szerdán a második szakaszába léptette a brüsszeli testület. Az eljárás megindításakor a grémium úgy vélte, hogy Magyarország megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, mert az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és aránytalanul korlátozzák a nem-kormányzati szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Azt állította továbbá, hogy a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájának egyes rendelkezéseivel is, például az egyesülés szabadságához való joggal, amennyiben akadályozza az NGO-kat az adománygyűjtésben. A magyar kormány augusztusban válaszolt a brüsszeli kifogásokra, ami a jelek szerint nem győzte meg az Európai Bizottságot. A testület indoklással ellátott véleményében egy hónapot adott Budapestnek a válaszra.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és az Igazságügyi Minisztériumban is vizsgálják a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) által benyújtott dokumentumokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a kormányzati kommunikációban csak "Soros-egyetemként" emlegetett intézmény megfeleljen a felsőoktatási törvény új előírásainak is. Az atv.hu információi szerint a hétvégén ül össze az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete, a Velencei Bizottság is, hogy meghozza végső állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításáról.
A CEU közleményben jelezte: noha az elmúlt hónapok során tárgyalások folytak New York állam és Magyarország kormánya között az egyetem budapesti jövőjéről, a CEU szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét. "A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, arról értesült azonban, hogy azok megteremtették a megegyezés alapját. Az eredmények fényében a CEU úgy ítélte meg, hogy egyetértési megállapodást írhat alá az intézménnyel több évtizede szoros partneri kapcsolatot ápoló Bard College-dzsal, annak érdekében, hogy az egyetem oktatási tevékenységet folytathasson New York államban" - írták, hozzátéve: bíznak abban, hogy ez a helyzet gyors megoldását jelentheti.
Mint ismert, a lex CEU előírja, hogy csak akkor működhet diplomát adó külföldi egyetem Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik, illetve az intézmény a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Bár a CEU New York-ban van bejegyezve, oktatási tevékenységet csak Magyarországon folytat; az ugyancsak New York államban működő Bard College-dzsal köttetett megállapodással ez változhat.
Nem zárta le Brüsszel a felsőoktatási törvény miatt ugyancsak július 14-ikén kezdett kötelezettségszegési eljárást sem, jóllehet a CEU budapesti működése elől elhárultak az akadályok. Szakértők szerint azonban a megállapodás nem teszi semmissé a bizottság jogi kifogásait. A testület az eljárás megindításakor kifejtette, hogy a külföldi campus létrehozásának követelményét ellentétesnek ítéli a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (GATS). Szerdán ezért úgy döntött, hogy egy újabb levél kiküldésével álláspontjuk további kifejtésére kéri a magyar hatóságokat. Az Európai Bizottság mindenekelőtt azt várja, hogy a kormány tegye világossá, miért nem tartja összeegyeztethetetlennek a felsőoktatási törvényt GATS- szal. Az immár második szakaszban járó eljárásban Budapest mindössze két hetet kapott a válaszadásra, bizottsági indoklás szerint azért, mert július óta “ismeri a bizottságnak a GATS rendelkezéseire vonatkozó részletes elemzését”.
Ha Magyarország nem ad kielégítő választ az indoklással ellátott véleményre, akkor a bizottság mind a civil szervezetekről, mind a felsőoktatásról szóló törvényt az Európai Bíróság elé terjesztheti.
Halmai Katalin (Brüsszel)
Egy hónapja van az Orbán-kormánynak arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a gyalázatos civilellenes törvényt, erről döntött az Európai Bizottság. Ha az eljárás végigmegy, Magyarországot komoly pénzbüntetéssel is sújthatják, ami csak és kizárólag a kormánypártok felelőssége lesz.
Nem lehet sok kétségünk afelől, hogy a putyini kottából játszó fideszes rezsim továbbra sem fogja tiszteletben tartani az európai értékeket és szabályokat. Semmi sem mutatja jobban a kormánypártok igazi hozzáállását a civil világhoz, mint hogy nem szavazták meg az Európai Parlament eheti plenáris ülésén azt a jelentést, amely szót emel a civil társadalom mozgásterének csökkentése és a civilek korlátozásával szemben.
Az egykor szabadelvű liberális, az európai Magyarországért harcoló fiatal demokraták mára megroggyant, pénzéhes, despota öregemberek lettek.
Ujhelyi István,
EP-képviselő