Az Európai Parlament felszólítja az állam- és kormányfőket, hogy október 20-iki brüsszeli találkozójukon ne döntsenek a Brexitről szóló tárgyalások következő fordulójának a megkezdéséről, ha a brüsszeli egyeztetések jövő heti fordulójában sem sikerül áttörést elérni.
A képviselőtestület kedden elfogadott állásfoglalása úgy ítéli meg, hogy a kilépés feltételeiről szóló megbeszéléseken eddig nem sikerült kellő előrehaladást elérni az Egyesült Királyságban letelepedett uniós polgárok jogairól, a felek közötti pénzügyi elszámolásról és a sajátos írországi helyzetről. Emiatt el kell halasztani a tárgyalások megkezdését a Brüsszel és London közötti jövőbeni kapcsolatokról, amit a brit kormány folyamatosan sürget.
A parlament meghatározó politikai csoportjainak előterjesztésére megszavazott határozat leszögezi, hogy a brit kilépés idején a szigetországban élő uniós polgárok helyzetében nem állhat be lényeges változás a Brexit után. A parlament szerint az eddigi londoni javaslatok elmaradnak ettől az igénytől, és szükségtelen akadályokat gördítenének az EU munkavállalói elé. Ilyennek nevezik a képviselők a „letelepedett jogállás” kategóriájának a létrehozását, és azt a brit szándékot, hogy korlátozzák a megszerzett szociális kedvezmények hordozhatóságát, valamint megnehezítsék a családegyesítést.
Az EP leszögezi, hogy konkrét javaslatokat vár a londoni kormánytól a pénzügyi elszámolással kapcsolatban is. Theresa May kormányfő szeptember 22-iki firenzei beszédében ugyan kötelezettségvállalást tett rá, hogy az Egyesült Királyság 2020-ig, a jelenlegi költségvetési ciklus végéig arányosan hozzá fog járulni a közös terhekhez, de Brüsszel ezt kevésnek ítéli.
Michel Barnier uniós főtárgyaló, aki részt vett az állásfoglalásról rendezett parlamenti vitában, zárszavában azt mondta, hogy a szigetországban jelentősen alábecsülik a tárgyalási folyamat bonyolultságát, és a Brexit következményeit.