A Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg és töltheti be eredményesen feladatát, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a magyarországi zsidó közösség, a holokauszttúlélők, továbbá az oktatási-kutatási szakértők között. A múzeum ennek a folyamatnak a lezárása után nyithatja meg kapuit a látogatók előtt – ismertette álláspontját a Miniszterelnökség a lapunknak megküldött válaszában.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 21-én tartott kormányinfón még határozottan más véleményen volt. Bejelentette: néhány hónapig még várnak arra, hogy a Sorsok Háza tartalmáról konszenzus jöjjön létre a zsidó szervezetek és az intézmény között. Ha ez nem valósul meg, akkor a kormány kénytelen „mást csinálni” a területen.
A miniszter Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának üzent, akinek a kormány feladatává tette a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kidolgozását. Schmidt Mária harcias közleményben vágott vissza: „Amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény”.
Miközben Schmidt Mária elsősorban Lázár Jánost tartja az ügy kerékkötőjének, mások számára éppen az ő személye – az általa képviselt felfogás – elfogadhatatlan. Karsai László történész, a téma szaktekintélye például a holokausztot relativizáló történelemhamisításnak minősíti, hogy Schmidt Mária a németekre és a nyilasokra hárítja a felelősséget, a Horthy-korszak bűneiről viszont nem, vagy csak alig beszél. Keményen bírálta a főigazgatót – többek között – Heisler András, a Mazsihisz elnöke is.
Schmidt Mária semmiféle hajlandóságot nem mutat rá, hogy „egyéb bokros teendőire” hivatkozva átadja a helyét. Ilyen körülmények között a konszenzus kialakításának esélye a nullával egyenlő. A Miniszterelnökség mégis visszatért ehhez a verzióhoz: a Népszavának adott mostani tájékoztatásában nyoma sincs Lázár János és Schmidt Mária újabb csörtéjének, ahogyan annak sem, hogy megegyezés hiányában a kormánynak más tervei lennének a Sorsok Házával.
Van arra külföldi példa, hogy egy hasonló tematikájú múzeum megnyitása nyolc esztendőn át váratott magára, mert az érdekelt felek a koncepció alapos kimunkálása érdekében, szinte mondatról mondatra egyeztettek, míg a végeredmény megszületett – olvasható a Miniszterelnökség válaszában. Természetesen az alapvető cél az – folytatódik a szöveg –, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a kiállítás átfogóan mutassa be azt a tragédiát, amelynek következtében mintegy 600 ezer ártatlan zsidó honfitársunk, közöttük több százezer gyermek vált a holokauszt áldozatává.
A Miniszterelnökség méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak, szem előtt tartva azt, hogy közös emlékezetre van szükség a vészkorszak okozta látható és láthatatlan sebeinek közös gyógyítása érdekében. A jövő nemzedéke felé fordulva pedig fel kell tárni a holokauszt szörnyűségeit, egyszersmind elősegíteni azt is, hogy a mártírok és az embermentők, az igazak példáját eléjük állítva, formálódjon világképük, megerősítve döntésüket, identitásukat – hangsúlyozza a Miniszterelnökség.
A kormány 2013-ban döntött a Sorsok Háza létrehozásáról (akkor még a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ volt a neve). A Józsefvárosi pályaudvar helyén kialakított emlékközpont átadására a kormány irreálisan kevés időt hagyott. Az épületegyüttes 2014 tavasza helyett végül 2015 tavaszára csaknem teljesen elkészült, és azóta is üresen áll. A kormány eddig összesen több mint 7,5 milliárd forintot – a Miniszterelnökség közlése szerint 7 milliárd 565 milliót – biztosított a beruházásra.