Éppen húsz éve kezdődtek Európa egyik legjelentősebb hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának a felvételei a Fonóban. Idén ősszel – a Hagyományok Házával együttműködve – jubileumi koncertsorozatot rendeznek, amelyen a régi mesterek mellett fiatal városi népzenészek is színpadra lépnek.
Az Utolsó Óra program Kelemen László zeneszerző és népzenekutató, a Hagyományok Háza főigazgatójának kezdeményezésére indult, 1997-ben. A projekt fővédnöke Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke volt, szakmai támogatója az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum, lebonyolítója a nem sokkal korábban létrejött Fonó Budai Zeneház. A teljes programban 112 zenekart láttak vendégül; egy-egy falusi társulat átlagosan négy-öt napot töltött Budapesten, s több mint 1200 órányi Kárpát-medencei zenét rögzítettek. Ebből a hatalmas matériából válogatták ki a 68 CD-t tartalmazó Új Pátria sorozatot. Most, az évfordulóra ebből a szériából újra kiadják azt a 18 lemezt, amelyek jelenleg már nem hozzáférhetők.
Kelemen László szerint „az évforduló megünneplésének akkor van értelme, ha az a mának is tud üzenni. A négy éven át, 2001-ig tartó Utolsó Órában ma is rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, amit a fiatalok, a jövő generációi hasznosítani tudnak.”
Agócs Gergely népzenész-népzenekutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, az Utolsó Óra egyik legaktívabb gyűjtője szerint „az 1990-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a hangszeres népzenei hagyomány területén hamarosan lezárul egy évezredes korszak. Az volt az alapgondolat, hogy bemutassuk: létezik egy, a Kárpátok övezte régiót összekapcsoló egységes, régi, hangszeres zenei nyelv. A falvak zeneszolgáltatói a cigány kisebbség köréből kerültek ki, akik négy-öt egymás mellett élő etnikum zenei igényeit is ki tudták szolgálni. A magyar, szlovák, ruszin és erdélyi román falvakban élő vonós cigányzenészek muzsikája az élő vokális zenefolklór mentén, illetve egy még régebbi hangszeres kultúra, a pásztorokra jellemző furulya- és dudazene továbbélése mellett formálódott. Az Utolsó Óra sikeréhez szükség volt a gyűjtésben részt vevő idős, sokszor beteg falusi emberek jóindulatára, szeretetére, elkötelezettségére. A legtöbben közülük azzal a lelkülettel adták át tudásukat a stúdió gépeinek, hogy ez a budapesti látogatás életük utolsó nagy utazása. Olyan odaadással muzsikáltak vagy énekeltek, ahogyan azt a koncertpódiumokon szereplő művészek közül is csak kevesen tudják.”
Horváth László a Fonó igazgatója elmondta: a szombaton induló jubileumi koncertsorozatban megidézik a húsz évvel ezelőtti gyűjtési alkalmakat. Vendégül látják a még élő, idős mestereket, de a tanítványok, a fiatal városi népzenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra.
Az Utolsó Óra program fontos kiegészítője volt a 2014-es kárpát-medencei zsidó és cigány népzenei gyűjtés, amelyet a Magyar Holokauszt Emlékév keretében hirdetett meg a Hagyományok Háza. Erdély, Kárpátalja, Felvidék és a mai Magyarország területéről olyan zenekarokat hívtak meg a Fonóba, akiknek repertoárjában fellelhetők a holokauszthoz, a cigánysághoz vagy a zsidósághoz kötődő énekek, hangszeres dallamok. Emlékezetes sikert aratott a técsői Csernavec Jóska és zenekara vagy a Mezőségből érkező Csengeri Árpád prímás és a mocsi zenészek.
Infó:
Szeptember 30.
18.30 „Ilyen volt az Utolsó Óra gyűjtés” – vetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetés
20.00 Versendi Kovács József tamburaprímás és tanítványainak koncertje
21.30 Táncház az idei kalotaszegi prímásverseny győzteseivel és az Erdőfű zenekarral
Fonó Budai Zeneház
További koncertek: október 18., november 8., december 6.
