Ahogyan az a Közérdekvédelmi Központ adatigénylése nyomán kiderült, a T-Systems nevű céget azzal bízta meg az MVM Paks II. Zrt., hogy nyolcmillió forintért készítsen tanulmányt a paksi erőmű kiberbiztonsági követelményeiről. A megbízást elnyerő cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy a BKK számára fejlesztett e-jegy-rendszerét egy 18 éves diák feltörte – 50 forintért sikerült bérletet vennie -, és háromezer felhasználó adatai is kiszivárogtak (az utóbbi melléfogás egy másik T-Systems-projektben, a Mol-Bubi közbringarendszernél is megtörtént, mindkét esetet vizsgálja az adatvédelmi hatóság).
Demeter Márta ugyanakkor nem csak arra kérdezett rá, hogy az említett fiaskók ellenére hogy lehetett az ország legnagyobb biztonsági kockázatú beruházásánál helyzetbe hozni a nem teljesen makulátlan referenciájú céget. A képviselő a kérdésében arra is célzott, hogy mióta a T-Systems anyavállalata, a Magyar Telekom jó szolgálatot tett a kormánynak – vagyis közreműködött abban, hogy az ország második legnagyobb hírportálja, a Lázár János hotelbotrányát feltáró Origo előbb megváljon a szerkesztőség kulcsembereitől, majd új, kormányközeli kézbe kerülhessen – a T-csoport cégei látványosan sikeressé váltak különféle állami tendereken.
A kérdésre – az éles helyzetektől egyelőre óvott Süli helyett - Aszódi Attila, a „Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár” válaszolt. Aszódi szerint a T-Systems 2016-ban 73 milliárdos árbevételt realizált – ezzel az államtitkár voltaképpen megerősítette a Demeter kérdésében foglalt állítást, hogy a cégnél a kormányzati megrendeléseknek is köszönhetően fut a szekér. (Épp a napokban nyertek el egy újabb, 3 milliárd forintos megbízást a kormányzati szervek országos videokonferencia-rendszerének programozására.) Az államtitkár kifejtette, hogy az atomerőművek fizikai védelmi tervének része az informatikai védelem, amelynek tenderére 5 pályázót hívtak meg, ezek közül 2 adott be ajánlatot, és ők az olcsóbbat választották. A pályázatokat a Paks II Zrt. szakmai zsűrije bírálta el – hogy milyen referenciák alapján, illetve hogy szerepet játszottak-e a döntésben a közelmúlt rosszul sikerült projektjei, arról Aszódi nem ejtett szót.