Látványosan menekül saját hibás döntései elől az Orbán-kormány. Egy ideje gőzerővel készíti például elő a közmunkások szociális szövetkezetekbe terelését, hogy a megszokott statisztikai trükközéssel felmutathassa, sokkal többen tudnak elhelyezkedni piaci munkahelyeken a közfoglalkoztatásból kiesők közül, mint a valós 13,7 százalék.
Persze Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára egy múlt héten megrendezett nemzetközi közmunka konferencián óvatosan elismerte, hogy a munkaerő-piacra való visszatérés az ország egyes területein „hosszabb folyamat”, mert a leszakadt térségekben nincs munkalehetőség, a munkavállalók pedig képzetlenek és "nem jó a munkához való hozzáállásuk". A tanácskozás egyik központi témája épp ezért lett a közfoglalkoztatottak beléptetése a szociális szövetkezetekbe, ahol kötelező önkormányzati háttér mellett egy „kvázi” piaci munkahely fogadná őket. Ezzel a kormány papíron kimutathatná, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma azért csökkenhet a beharangozott terveknél gyorsabban, mert lám: a rendszerből kiesők nagy része olyan ügyes, motivált és felkészült lett, hogy megáll a lábán piaci körülmények között is egy jól működő szövetkezet tagjaként.
A csökkenés pedig drasztikus. 2017 júniusában több mint 26 százalékkal kevesebben dolgoztak közmunkásként, mint tavaly ilyenkor, a 246 ezer helyett csak 180 ezer volt az átlagos havi létszám. Senki nem hiszi el, hogy 66 ezren hirtelen találtak maguknak munkát és azt sem lesz könnyű bebizonyítani, hogy közülük sokaknak az alig létező szociális szövetkezeti szektor jelenti a jövőt.
Ráadásul a kiszemelt szövetkezetek többsége köszöni, de nem is kér a lehetőségből, hogy először be kell léptetnie egy önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot vagy közhasznú szervezetet, majd legalább két korábbi közmunkást - ahogy azt a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás előírja számukra. Még akkor sem kapnak a lehetőségen, ha ez azt jelenti, hogy jövőre nem működhetnek tovább ebben a formában. A legjobbak inkább sorra lépnek át a sima szövetkezeti formába.
A közmunkások állami foglalkoztatását megszüntető kormányzati terveknek és az érintettek megkérdezése nélkül született jogszabályoknak az eredményeként most a teljes szociális szövetkezeti hálózat bizonytalanságban van. A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzÖV) - mint megírtuk - elfogadhatatlannak és károsnak tartja az új előírásokat, amelyek idegenek a szövetkezeti formától. Németh László, a szövetség elnöke egy szeptemberben készített belső felmérés alapján állítja: a közmunka kiváltására koncentráló kormány a kötelező önkormányzati beléptetéssel megfelezi a szociális szövetkezetek számát. A BM maga hozott létre települések bevonásával 263 ilyen szövetkezetet, ezt is beleértve a társulások 38 százaléka tud majd megfelelni az előírásoknak, 62 százalékuk viszont várhatóan megszűnik - olvasható ki a SzOSzÖV szerkesztőségünkbe eljuttatott felmérésének adataiból.
A kormány tehát a néhány száz - állami pályázatból, jobb esetben valós piaci teljesítménnyel működő - szociális szövetkezet nyakába akarja varrni a közfoglalkoztatásból kieső tízezreket. Csakhogy ez nehéz lesz. Mielőtt fenekestől felforgatták az egész szektort, nem ártott volna megnézni azt is, hogy mekkora tömeget képes befogadni az ágazat. Az országban ugyanis egyetlen szövetkezet foglalkoztat 150 dolgozónál többet, mások jó esetben jutnak el a 10-20 fős létszámig, s ha nem lesz több a munka, nem is tudnak anélkül eldugni volt közfoglalkoztatottakat, hogy ne mennének csődbe. S akkor nem lesz jövedelme sem az egykori közmunkásnak, sem a mostani szövetkezeti tagoknak, amire könnyű lesz majd rámondani, hogy a szociális szövetkezet vezetése nem tudott jól gazdálkodni. A kormány hivatalnokai és parlamenti képviselői pedig széttárhatják a kezüket, hisz ez már nem az ő felelősségük. Persze mindez még nem derül ki látványosan jövő áprilisig.
