A kereszténydemokrata CDU végül 32,9 százalékot szerzett, ami drámai visszaesés a 2013-as 41,5 százalékhoz viszonyítva. A szociáldemokrata SPD nem tudott javítani, 20,5 százalékon rekedt, ez négy év alatt 5,2 százalékos esésnek felel meg. A szélsőjobboldali populista Alternatíva (AfD) végül 13 százalék alá került, a 12,6 százalékos eredmény azonban így is bőven elég a harmadik helyhez. A negyedik helyre a liberális FDP futott be. A szabaddemokraták a korábban közöltnél is jobb eredménnyel, 10,7 százalékkal kerültek vissza a törvényhozásba. Helycsere történt az ötödik helyen, a Balpárt ugyanis 9,2 százalékot ért el, ezzel a 8,9 százalékos Zöldek elé kerültek.
Ami az uniós testérpártot, a CSU-t illeti, listán 38,8 százalékot szerzett, ami 10,5 százalékkal alacsonyabb a 2013-as eredménynél. Ugyanakkor az összes egyéni körzetben nyerni tudott. Az SPD 15,3 százalékot kapott Bajorországban, ami majdnem öt százalékkal kevesebb, mint négy éve.
Az új parlamentnek 709 tagja lesz. Joachim Benke politológus a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a világ egyetlen másik demokráciája sem rendelkezik ennyi honatyával. Ami a mandátumok eloszlását illeti, a CDU/CSU 246 képviselőt juttat a Bundestagba (2013:311), az SPD 153-at (193), az AfD 94-et, az FDP 80-at, a Zöldek 67-et (63), a Balpárt pedig 69-et (64). A részvételi arány 76,2 százalék volt, szemben a 2013-as 71,5 százalékkal.
Az euró nem reagált különösebben a német választás eredményére, rövid ideig 1,19 dollár alatt volt, de hamar visszanyerte értékét. Ettől függetlenül a gazdasági szakértők aggódnak, mert a piacokon s a német tőzsdén sem számoltak ezzel az eredménnyel – közölte Daniel Saurenz tőzsdei szakértő.
Ami az egyes választókörzeteket illeti, Angela Merkel nagy fölénnyel végzett egyéniben, Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD jelöltje előtt, 44 százalékkal. Elvesztette viszint egyéni mandátumát a szászországi CDU főtitkára, Michael Kretschmer, aki az Alternatíva jelöltjétől szenvedett vereséget. Nem lesz a következő parlament tagja Joachim Herrmann (CSU) belügyminiszter sem, ugyanakkor az új kormányban is a belügyi tárcát irányítaná.
Az AfD Kelet-Németországban a második legerősebb párt lett. Míg a CDU az „új” tartományokban 28,6 százalékot kapott, az AfD 2,8-at, a Balpárt 17,1-et, az SPD pedig mindössze 13,8 százalékot. Szászországban ráadásul a populistákra voksoltak a legtöbben. E tartományban 27 százalékot kapott, 0,1-gyel előzte meg a CDU-t. Elsősorban a keletnémet férfiak voksoltak az AfD-re. Frauke Petry pártelnök egyéni körzetében nyerni tudott, nagy pártbéli riválisa, Alexander Gauland viszont nem. Utóbbi ez televíziós műsorben nevetségesnek nevezte, hogy újra és újra szélsőjobboldaliaknak minősítik őket.
Az Alternatíva azonban nem csak a volt NDK területén volt népszerű. A dél-bajorországi körzetekben sokhelyütt a második helyen végzett a keresztényszociális CSU jelöltjei mögött. Az osztrák határ közelében fekvő területeken 12-19 százalékkal előzte meg az SPD-t.
A legkevésbé Észak-Németországban szavaztak az AfD-re. Hamburgban csak 7,8 százalék voksolt rá. Ami a további sorrendet illeti: Schleswig-Holstein (9,2), Alsó-Szászország (9,1), Észak-Rajna-Vesztfália (9,4), Bréma (10,0). A statisztikák szerint a CDU volt szavazói közül 1,070 millióan vándoroltak át az AfD-hez. De az SPD félmillió korábbi támogatója is a populisták neve mellé húzta be az ikszet. Sőt, a Balpárt 430 ezer szavazója is már az AfD-re voksolt. Elenyésző a szavazók átvándorlása a Zöldek és az FDP esetében.
Angela Merkel már a koalíciós tárgyalásokra koncentrál. Martin Schulz, az SPD elnöke kizárta a nagykoalíció folytatását. A súlyos választási vereség ellenére a párt élén kíván maradni, s az ellenzék vezetője akar lenni. Ugyanakkor nem pályázik a frakcióvezetői tisztségre, erre Andrea Nahles jelenlegi munkaügyi miniszter a legesélyesebb. Schulz azt közölte, minden erejével a párt megújítására koncentrál. Így a kancellár számára egyetlen lehetőség marad, ha abszolút többségre kíván szert tenni, a Jamaika-koalíció az uniópártokkal, az FDP-vel és a Zöldekkel. A kancellár nem lát különösebb akadályt az új kormány létrehozására. Mint mondta, a CDU ura a helyzetben. Joachim Herrmann belügyminiszter amiatt dohogott, hogy az SPD eleve kizárta a koalíciós együttműködés folytatását. Szerinte nem tekinthető politikai mesterműnek inkább ellenzékbe vonulni, mint kormányozni.
A pártvezetők vasárnap esti vitaműsorában ugyan egyik elnök sem akart nyíltan állást foglalni a három párti koalíció mellett, az azonban nem kérdés, hogy lesznek közöttük tárgyalások erről. Mind az FDP-nél, mind a környezetvédőknél egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy a demokratikus erőknek felelősséget kell vállalniuk, hogy visszaszorítsák a populistákat. A környezetvédők listavezetője, Cem Özdemir azt közölte, egy Európa-ellenes populizmusban biztosan nem vesznek részt.
A potenciális három koalíciós párt szavazóbázisa mindenesetre nem lelkesedik egy Jamaica-koalícióért. A CDU/CSU támogatóinak 38, az FDP szavazóinak 42 és a Zöldek bázisának 38 százaléka támogatja csak ezt a megoldást. Az összes szavazó körében pedig 23 százalék örülne egy ilyen koalíciós együttműködésnek.
A vitaműsorban Merkel ismét szót ejtett menekültpolitikájáról. Ezúttal is megvédte a döntést, hogy tömegesen engedte be a bevándorlókat, elismerte ugyanakkor, hogy a menekültkérdésben még távolról sem oldottak meg mindent.
A New York Times már azt találgatta, hogy a kancellár négy év múlva is a CDU listavezetője lesz-e. 2021-ben 67 éves lesz, fiatalabb, mint Hillary Clinton, vagy Donald Trum.
Lásd még: Orbán Viktor gratulált a német választások után... De kinek?