Szinten maradó kereskedelmi pálinkatermelésre számít idén Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke. Bár tavaly a termelés 902 ezerről 965 ezer hektoliterfokra (hlf) emelkedett, most a túl meleg nyár nem tett jót a gyümölcsnek. Az eleve aszottabb szemek számlás felvásárlási ára nagyságrendekkel ugrott. Az 5-6 millió hlf-ra tehető bérfőzött mennyiség csökkenhet. Bár sok az eladó hazai főzde, sikeres adásvételekről nem hallani, egyszersmind egyre több az új csatlakozó. Továbbra se vonatkozik rájuk a több száz forintos chipsadó, bár a termék előállítási költsége így is kiemelkedő. A korábbiaktól eltérően mezőgazdasági támogatásokra is jogosultak. Béli Géza az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár pálinkakóstoló tanfolyamán bemutatta az ország idei legjobb pálinkája címet viselő, kiszerelésenként 27 ezer forintba kerülő Mályinkai Konkordi Izabellát.
A magyar mezőgazdaság évek óta jól teljesít – jelentette ki az OMÉK-on az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György Aktualitások az agrárgazdaságban címmel tartott előadásában ismertette, hogy 2010 és 2016 között az agrárium, folyó áron számolva összesen 33 százalékos növekedést ért el. Az agrárexport a 2010-es 5,8 milliárd euróról 2016-ra 8 milliárdra nőtt, elérve ezzel a 11 százalékos nemzetgazdasági részesedést. Az idei első félévben a legfontosabb exportcikkeink a gabonafélék, a növényi olajok, az olajos magvak, a tejtermékek és a szeszes italok – utóbbiból elsősorban a bor voltak. A szántóföldi növények idei hozama a várakozásoknak megfelelően alakul, az állattenyésztés tekintetében némileg változatosabb a kép. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, kismértékű növekedést mutatott a juh létszám, kevesebb lett azonban a sertés és a baromfi.
A mezőgazdasági támogatások statisztikája szerint összesen 172 ezer gazdálkodó kapott 224 milliárd forint alaptámogatást, termeléshez kötötten pedig a rizs-, a zöldség-, a gyümölcs és a fehérjenövény-termesztők, valamint a tehéntartók kaptak 62 milliárd forintot. Nemzeti forrásból 103 milliárd forintot utalt ki a szaktárca több jogcímen. Az ágazatok adózás előtti eredménye és az agrártámogatások arányának összevetéséből pedig az derült ki, hogy a baromfitenyésztés kivételével az összes állattenyésztési ágazat veszteséges lenne. Éppen ezért Magyarország szeretné jelenlegi státuszát megtartani a 2020 utáni uniós költségvetési időszak agrártámogatási rendszerében is.
