Theresa May “életének legfontosabb beszédeként” harangozta be a brit sajtó a hatalmas csinnadrattával előkészített firenzei beszédet. A Medicik, Galilei és Macchiavelli történelmi városában a konzervatív vezető a Santa Maria Novella római katolikus templom közelében, de annak pompáját nélkülözve próbálta meg olasz üzletemberek előtt ötezer szavas programmal megtörni az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalásokban kialakult patthelyzetet. A 61 éves politikus a kapcsolatok ambiciózus jövőképét vázolta fel, ismételten érzékeltetve, hogy a “világ szeme rajtunk van”, mindkét félnek igyekeznie kell a legjobb eredményre jutni a megbeszélések során, mint ahogy a végső megállapodás sikere is közös érdek. A beszéd első, magasztos részében annak a reményének adott hangot, hogy “amikor majd az európai történelemnek ezt a fejezetét írják meg, nem a különbségekre, hanem a víziónkra, nem a súlyos kihívásokra, hanem az azok leküzdése közepette tanúsított kreativitásunkra fognak emlékezni, és a lényeg nem egy befejezett kapcsolat, hanem egy új partneri viszony lesz”.
Theresa May túllépett ez év januárjában a londoni Lancaster House-ban tartott programbeszédén, noha mint mondta, “az abban foglalt tárgyalási célok változatlanok”. Ennek híres csattanója az volt, hogy “inkább semmilyen megállapodás ne legyen, mint egy rossz”. Felszólította az európai vezetőket, hogy egyezzenek meg egy “bátor és becsvágyó” gazdasági együttműködésben, amely eltérne mind a szabadkereskedelmi egyezménytől, mind az EU és Kanada közötti, átfogónak tekintett modelltől. A kormányfő már felszólalása első részében foglalkozott az Egyesült Királyságban dolgozó EU-állampolgárok jövőjével. A lehető legmelegebb szavakkal mondott köszönetet a nemzetgazdasághoz való hozzájárulásukért, és biztosította őket afelől, hogy “értékeli őket és azt szeretné, ha a Brexit életbe lépése után is itt maradnának”. A felszólalásban, melynek a kormányban uralkodó torzsalkodások miatt felbecsülhetetlen jelentősége lehet Theresa May politikai túlélésében, a tory politikus beismerte, hogy 2019. március végéig nem lehet megteremteni a kilépés minden feltételét. Ezért kétéves “implementációs időszak” tervét jelentette be az üzleti élet és az egyének megnyugtatására. Ez alatt az idő alatt működik még az egységes piac és vámunió, az EU-állampolgárok pedig szabadon mozoghatnak, munkát vállalhatnak a szigetországban, vagy akár távozhatnak innen, ám regisztrációs rendszer fog életbe lépni. A félreértések eloszlatására közölte, hogy az Egyesült Királyság “tiszteletben fogja tartani kötelezettségét” és az átmeneti időben hozzá fog járulni az Unió költségvetéséhez”. Ha számot nem is említett, az első média-gyorsreakciók szerint ez két év alatt 20 milliárd eurót jelenthet.
Akár már hétfőn kiderülhet, elérte- e célját Theresa May, hiszen akkor kezdődik a Brexit-tárgyalások következő fordulója.
Még inkább aggódik a főtárgyaló
Michel Barnier, az EU főtárgyalója “konstruktív szelleműnek” nevezte Theresa May firenzei beszédét péntek este kiadott közleményében. A francia politikus előrelépésnek nevezte a brit kormányfő bejelentését a szigetországban dolgozó EU-polgárok jogainak tiszteletben tartásáról, ugyanakkor leszögezte, hogy konkrét tárgyalási álláspontot vár Londontól. A testület nevének említése nélkül világossá tette, hogy a tagállamok továbbra is az EU Bíróságát tekintik az uniós munkavállalók jogvédelmét ellátó legfőbb joghatóságnak. Barnier közölte: az EU meg fogja vizsgálni, hogy a pénzügyi elszámolásról született brit javaslat magában foglalja-e az Egyesült Királyság valamennyi kötelezettségvállalását. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a May által javasolt átmeneti időszakban az együttműködés minden területén az uniós szabályozásnak kell érvényesülnie. Megismételte azt is, hogy addig nem kezdődhetnek megbeszélések a jövőbeni viszonyról, amíg nem rendezik a kilépés feltételeit. Az uniós főtárgyaló reményét fejezte ki, hogy a Brexitről szóló tárgyalássorozat jövő heti fordulójában London pontos magyarázatot ad a kérdésekre.
“May kormányfő nem tette világosabbá a brit álláspontot. Jobban aggódom, mint eddig. Az óra ketyeg, az idő gyorsabban rohan, mint azt Londonban gondolják” — írta Manfred Weber, a kereszténydemokrata Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője a firenzei beszéd elhangzása után a Twitteren. - Halmai Katalin (Brüsszel)
