akadálymentesítés;mozgáskorlátozottak;

Minden 50 várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban
korlátozottak részére kell kialakítani. Fotó: Vajda József

- Látszat helyett szabad mozgás

A szabálytalanságokat és a látszatintézkedéseket kell megakadályozni, nem pedig a mozgáskorlátozottakat szabad mozgásukban.

Már javában zajlik az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) felülvizsgálata az akadálymentesítés ügyében - tudtuk meg a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) sajtófőnökétől. Gábor Imola lapunknak elmondta: az OTÉK-ban szerepel az akadálymentesítésre vonatkozó valamennyi előírás, így az 1997-ben elfogadott jogszabály újragondolása nagyon is időszerű.

Gábor Imola szerint noha pontos kimutatások nincsenek, általános tendencia az autóvezető mozgássérültek számának növekedése, ennek ellenére a számukra fenntartott parkolóhelyek számában nincs változás, azok ma már kevésnek bizonyulnak. Az OTÉK személygépkocsik elhelyezésére vonatkozó előírásai szerint ,,minden megkezdett 50 várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé". Komoly problémát jelent az is, hogy egyesek gyakran jogtalanul használják ezeket a parkolóhelyeket.

Kevesen tudják, pedig 2012 óta az értelmi fogyatékosok, az autisták, a látási fogyatékosok, és a vakok is jogosultak a táblával és felfestett kerekesszékkel jelölt, az átlagosnál nagyobb méretű parkolóhelyek használatára.

De az akadálymentes közlekedés más területein is gondok vannak. Még ha történnek is akadálymentesítésre tett erőfeszítések, a MEOSZ szerint egyre gyakoribb probléma, hogy ,,az akadálymentesítésben, egyetemes tervezésben és az emberi jogi megközelítésben járatlan döntéshozók, beruházók, kivitelezők és építészek - figyelmen kívül hagyva a fogyatékos emberek szükségleteit - elvetik a megfelelő megoldásokat". Ilyen például, amikor középületekben az akadálymentesítés jegyében lépcsőjáró-berendezést telepítenek, holott ez kizárólag magánszemélyek magánéletében, ideiglenesen és rugalmasan használható eszközként használható, abban az esetben is csak segítő személy közreműködésével.

De a költséges lépcsőlift és korlátlift is csak abban az esetben alkalmazható, amikor egyáltalán nincs lehetőség a lépcső melletti rámpa kialakítására. ,,Számos példával igazolhatjuk, hogy évek óta méregdrága, teljesen használhatatlan, minden mérnöki racionalitást nélkülöző látszat-akadálymentesítések valósultak meg a MEOSZ, illetve a rehabilitációs szakmérnökök véleményezése nélkül" - hívták fel a figyelmet.

Nyáron a MEOSZ a Magyar Utazási Irodák Szövetségével karöltve a turisztikai helyszínek megfelelő akadálymentesítésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

Az EP is intézkedéseket sürget
Kötelezné a cégeket és az önkormányzatokat az alapvető szolgáltatások akadálymentesítésére az Európai Parlament, az erről szóló javaslatot már el is fogadták. Az intézkedéscsomag szerint jobb hozzáférési lehetőségeket kell biztosítani egyebek mellett a pénz- és jegyautomaták, beléptető rendszerek, weboldalak, turisztikai szolgáltatások és a banki ügyintézés terén. "Jelenleg mintegy 80 millió uniós polgár él valamilyen fogyatékkal és az öregedő népesség miatt ez a szám a jövőben csak nőni fog. Alapvető fontosságú, hogy a fogyatékkal élők mellett a nehezebben mozgó idősek és várandós nők érdekeit is szem előtt tartsuk" - olvasható a szövegben.

A Jobbik bejelentette, hogy 1100 saját tulajdonú reklámfelületen, illetve reklámeszközön folytatja félbemaradt plakátkampányát. Az úgynevezett plakáttörvény rendelkezései a Jobbik értelmezése szerint a saját tulajdonú reklámeszközökre nem vonatkoznak, a párt ezzel a trükkel játszotta ki a fideszes jogszabályt. Megjelent egy új kormányellenes plakát is, amelyen Orbán Viktor a „főnök”, Mészáros Lőrinc a „stróman”, Habony Árpád a „hazug” és Rogán Antal a „kötvényes” szerepel. A hirdetés Simicska Lajos plakáthelyein található, állítólag „egy magánember rendelte meg őket." Közben Gerő András akarva-akaratlanul újra vitát indított arról, hogy belefér-e a demokráciába, ha egy rendezvényen leülnek vitázni Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.