Rosszul reagált a devizapiac a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentésének makrogazdasági prognózisaira: az euró árfolyama tartósan a 310 forintos szintre ugrott. Az inflációs cél fenntartható elérése az eddig vártnál egy negyedévvel később, 2019 közepén valószínű, a beruházások gyorsan emelkednek és a lakossági fogyasztás is tovább bővül – ismertette Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján a kiadvány egyik fő megállapítását. Ezek a számok már a Monetáris Tanács keddi ülését követően ismertek voltak, ám a jelentés tegnapi nyilvánosságra hozatala árnyalja a képet. Az MNB idénre 3,6 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2019-ben pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár. Ezek a számok némileg alacsonyabbak a kormány prognózisánál, de 3 százalék felett a különbségnek érdemi következményei már nincsenek. Az idén az MNB szakértői szerint enyhén mérsékli a növekedést a munkanaphatás, az agrárium alacsonyabb teljesítménye és az ipari termékszerkezet átalakulásának hatása.
Bár ez utóbbit Balatoni András nem fejtette ki, de a jegybank feltehetően a hazai Audi gyár modellváltására gondolhatott. Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy egyetlen összeszerelőüzem gyártókapacitásának átmeneti visszafogása már érzékelhető csökkenést okoz a nemzetgazdaság teljesítményében, ami ismét felveti a feldolgozóipar monokulturális jellegének veszélyeit. Az agrárgazdaság hullámzó teljesítménye elfogadható, hiszen a növénytermesztés időjárásfüggősége közismert, azonban itt sem árt emlékeztetni arra, hogy a klimaváltozáshoz való alkalmazkodás lassú, az öntözési kapacitás a magas költségek miatt részben kihasználatlan, és az állattenyésztés a jelentős támogatás ellenére hosszú ideje nem mutatja a bővülés jeleit.
Balatoni András a jelentésből kiemelte azt az újdonságszámba menő megállapítást, hogy a lakossági beruházások gyorsabban nőnek majd, mint a háztartások jövedelme. Ez csak kétféleképpen lehetséges: vagy a korábbi megtakarításokból vagy hitelből. Szakértők szerint az MNB az utóbbit valószínűsítheti. Ha ez így lesz, akkor az MNB arra számít, hogy vagy oldódik a lakosságnak az eladósodástól való jelenlegi félelme, vagy a bankok - tekintettel az emelkedő reáljövedelmekre - enyhítenek ügyfeleik kockázatosságának megítélésén. Ugyanakkor a kormányzati intézkedések révén a reáljövedelmek idén 10 százalékkal növekedtek, és az év végéig ez a folyamat tovább nő, ugyanakkor a termelékenység korántsem bővül ilyen mértékben, amely a versenyképességet tovább rontja, legalábbis átmenetileg.
Az MNB - kimondva kimondatlanul - az uniós támogatások fokozatos leépülésére számít. Erre abból lehet következtetni, hogy szakértőik szerint a beruházások idén 16,2 százalékkal, jövőre pedig 11,1 százalékkal bővülnek, 2019-ben pedig már csak 4,2 százalékkal növekednek.
A jegybanki szakértők a kivitel alacsonyabb bővülésére számítanak az idén: 6,5 százalékos növekedést prognosztizálnak a júniusban várt 7,2 százalék helyett. Jövőre 7,7 százalékkal, 2019-ben pedig 7,3 százalékkal bővül az export az MNB szerint. Az import ezzel párhuzamosan idén 8,2 százalékkal, 2018-ban 8,8 százalékkal, 2019-ben 7,2 százalékkal nő majd.
Balatoni András elmondta: jövőre és 2019-ben a deficitcélok hiánycsökkentő intézkedések nélkül is elérhetőek, 2017-ben némi mozgástér is lehet. Mivel a GDP arányos államháztartási hiány mértékét idén 2,4 százalékosra prognosztizálják, az MNB igazgató szavaiból egyértelműen kiderült, hogy akárcsak 2016-ban, úgy ebben az évben is decemberben megismétlődik az értelmetlen, előre be nem tervezett osztogatás, feltehetően a közelgő országgyűlési választások figyelembe vételével.
