May csütörtökön szokatlanul hosszú, két és fél órás kabinetülést tartott, amelyen ismertette minisztereivel a feszült figyelemmel várt pénteki beszéd tartalmát.
A BBC értesülése szerint az értekezleten szóba került lehetőségként az is, hogy Nagy-Britannia a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontjától számítva két évig terjedő átmeneti időszakról kötne megállapodást az Európai Unióval.
Ezt a brit üzleti szektor a Brexit-folyamat elindulása óta követeli a kormánytól, tartva attól, hogy az EU-tagság átmeneti időszak - és esetleg megállapodás - nélküli megszűnése súlyos károkat okozó sokkhatásként érné a brit gazdaságot.
A csütörtöki kabinetülésről beszámoló források "nyitottnak és nagyvonalúnak" nevezték azt a javaslatot, amelyet a kormány az Európai Unióval szembeni brit kötelezettségek rendezésére készül előterjeszteni.
Nem tűnik valószínűnek, hogy Theresa May pénteki beszédében számszerűen megnevezi azt az összeget, amelyet London hajlandó lenne a Brexit időpontja után esedékessé váló szerződéses kötelezettségeinek és anyagi vállalásainak rendezésére fordítani. Kormányforrások szerint azonban a brit miniszterelnök várhatóan garanciát vállal arra, hogy Nagy-Britannia kilépése és költségvetési hozzájárulásainak megszűnése miatt egyetlen EU-tagállamnak se kelljen növelnie uniós költségvetési befizetéseit, illetve egyetlen tagország se kapjon az eredetileg tervezettnél kevesebb fejlesztési folyósítást az EU-tól 2020-ig, a jelenlegi uniós költségvetési időszak végéig.
Hivatalosan eddig sem hangzottak el konkrét összegek a Brexittel összefüggő brit pénzügyi kötelezettségekről, de a Financial Times a héten közölte: bennfentes forrásai szerint Theresa May 20 milliárd eurós végső EU-költségvetési befizetés felajánlását tervezi, abban a reményben, hogy ezzel London kitöltheti a brit kilépés által az uniós költségvetésben keletkező kezdeti bevételi űrt, egyben rendezheti az EU által nagy-Britanniával szemben támasztott pénzügyi követeléseket.
May stábja a londoni gazdasági napilap forrásai szerint azt is reméli, hogy a felajánlással sikerül kitörni a Brexit feltételeiről Brüsszellel folyó tárgyalásokon kialakult patthelyzetből, és lehetővé válhat a tárgyalási folyamat második szakaszának elkezdése Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól.
London szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val, és eredetileg már a tárgyalások első fázisában tárgyalni kívánt erről. Brüsszel azonban ragaszkodik ahhoz, hogy előbb a kilépés pénzügyi feltételeinek rendezéséről folyó tárgyalásokon kell érdemi haladást elérni, és a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalások csak ezután kezdődhetnek.
A Downing Street szóvivője a 20 milliárd eurós befizetési felajánlásról szóló értesülést csütörtökön "találgatásnak" minősítette.
A kilépési tárgyalások újabb, negyedik fordulója hétfőn kezdődik Brüsszelben, egy héttel később az eredetileg kitűzött időpontnál. Brit sajtóértesülések szerint a halasztást London kérte, hogy Theresa May az újabb forduló előtt elmondhassa beszédét.