Európai Parlament;Polt Péter;felcsúti kisvasút;költségvetési ellenőrzés;Ingeborg Grässle;

Az EP szakbizottsági küldöttsége látszólag jól érezte magát. FOTÓ: Tóth Gergő

- Felcsúti vonatozás - Tiszteletkörök óvatos bírálattal

Aligha tárt fel meghökkentő tényeket hazai látogatása során az uniós delegáció, így egyelőre az sem derült ki, miért félt annyira a magyar kormány a terepszemlétől. A vizsgálat folytatódik.

FOTÓ: MTI

FOTÓ: MTI

Nemcsak ingyenjegyet kaptak a Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrei a felcsúti kisvasútra a Mészáros Lőrinc vezette üzemeltetőtől: az egyik ellenőrnek még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt. A költségvetési ellenőrzési bizottság (CONT) vezetője, a néppárti Ingeborg Grässle a bizottság szerdai, elutazás előtti sajtótájékoztatóján meg is jegyezte: a kolléga igazán örült a ritka lehetőségnek. A kis közjáték is rámutatott arra: tévedett, aki arra gondolt, hogy a Magyarországon három napig uniós nagyberuházásokat vizsgáló EP-bizottság hazai terepszemléjének azonnali és súlyos következményei lesznek.

Grässle a sajtótájékoztatón rendkívül diplomatikus volt: hosszan dicsérte a magyar kormány együttműködési készségét, és bizonygatta, ittlétük teljesen rutinszerű, hétköznapi látogatás volt. Csak itt-ott szúrt be egy-egy óvatos bírálatot. A mintegy kétmillió eurós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút kapcsán is csak annyit jegyzett meg: „Ez a projekt volt az, ahol nem igazán értettük, hogy a régiófejlesztési programfejlesztés részeként nem lehetett volna helyesebben elkölteni ezt a pénzt”. Ha lehet, még óvatosabb volt az OLAF által már elmarasztalt, Rogán Antalhoz kötődő Budapest Szíve beruházás kapcsán: "a bizottság hazatérve majd átnézi a beruházás adatait". Lapunk kérdésére a képviselőnő erről csak annyit árult el: vannak még lezáratlan kérdések az ügy körül – így a kormány és a Európai Bizottság jelenleg is alkudozik arról, mennyit kelljen az országnak visszafizetnie a 9,9 milliárd forintos uniós támogatásból. Továbbá magyar részről „vitatják” az OLAF állításait – írta körbe Grässle megint csak diplomatikusan azt, hogy a magyar rendőrség ejtette a nyomozást.

"Gyümölcsözőnek" minősítette a képviselőnő Polt Péter legfőbb ügyésszel folytatott tárgyalásait is. Polttal végigvették az összes, OLAF által feltárt itteni uniós pályázati csalást. A német képviselőnő mindössze azt sajnálta, hogy Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Bár – jegyezte meg Grässle – személyesen az volt a benyomása, hogy Polt Péter maga nem zárkózna el az ötlettől. Újságírói kérdésre elismerte: a tárgyaláson szóba került Polt összeférhetetlensége, illetve fideszes kötődése is, de a képviselőnő szerint erre is kielégítő magyarázatot adott neki a legfőbb ügyész.

„Részben igazuk van, részben még le kell ellenőrizni az állításaikat” – utalt Ingeborg Grässle a magyar korrupcióellenes civil szervezetek több megállapítására, többek között alighanem arra, hogy a magyar közbeszerzések egyharmad egyszereplős. A küldöttség kedden, Polt Péterrel való találkozás után ült asztalhoz a Transparency International, a K-monitor és a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársaival. Ugyanakkor a Grässle a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy nálunk a legtöbb egyszereplős közbeszerzés, illetve arányaiban Magyarországtól kér vissza a legtöbb uniós támogatást a bizottság, amit végső soron a magyar adófizetőknek kell kifizetniük – mondta Ingeborg Grässle.

A szokásos menetrend szerint a magyar helyszíni szemle után a bizottság néhány hónap múlva készíti el végleges jelentését a látogatásról, ám mint arról írtunk, a CONT csak észrevételeket tehet a Európai Parlament felé.

Emberi jogok: Magyarország a szégyenpadon

Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál. Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.

Csütörtökön a nyugati tájak kivételével csapadékos időre készülhetünk, sokfelé eső, helyenként zápor várható, keleten, északkeleten és északon viszont tartós, nagy mennyiségű csapadékra kell készülni. Nyugaton rövid időre előbújhat a felhők közül a nap. Megélénkül, a Dunántúlon és északkeleten megerősödik az északnyugati szél. Hajnalban 8-13, délután 11-17 fok várható, nyugaton mérhetjük a legmagasabb értékeket. Kettősfronti hatás várható - írja az Időkép.