FOTÓ: MTI
Nemcsak ingyenjegyet kaptak a Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrei a felcsúti kisvasútra a Mészáros Lőrinc vezette üzemeltetőtől: az egyik ellenőrnek még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt. A költségvetési ellenőrzési bizottság (CONT) vezetője, a néppárti Ingeborg Grässle a bizottság szerdai, elutazás előtti sajtótájékoztatóján meg is jegyezte: a kolléga igazán örült a ritka lehetőségnek. A kis közjáték is rámutatott arra: tévedett, aki arra gondolt, hogy a Magyarországon három napig uniós nagyberuházásokat vizsgáló EP-bizottság hazai terepszemléjének azonnali és súlyos következményei lesznek.
Grässle a sajtótájékoztatón rendkívül diplomatikus volt: hosszan dicsérte a magyar kormány együttműködési készségét, és bizonygatta, ittlétük teljesen rutinszerű, hétköznapi látogatás volt. Csak itt-ott szúrt be egy-egy óvatos bírálatot. A mintegy kétmillió eurós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút kapcsán is csak annyit jegyzett meg: „Ez a projekt volt az, ahol nem igazán értettük, hogy a régiófejlesztési programfejlesztés részeként nem lehetett volna helyesebben elkölteni ezt a pénzt”. Ha lehet, még óvatosabb volt az OLAF által már elmarasztalt, Rogán Antalhoz kötődő Budapest Szíve beruházás kapcsán: "a bizottság hazatérve majd átnézi a beruházás adatait". Lapunk kérdésére a képviselőnő erről csak annyit árult el: vannak még lezáratlan kérdések az ügy körül – így a kormány és a Európai Bizottság jelenleg is alkudozik arról, mennyit kelljen az országnak visszafizetnie a 9,9 milliárd forintos uniós támogatásból. Továbbá magyar részről „vitatják” az OLAF állításait – írta körbe Grässle megint csak diplomatikusan azt, hogy a magyar rendőrség ejtette a nyomozást.
"Gyümölcsözőnek" minősítette a képviselőnő Polt Péter legfőbb ügyésszel folytatott tárgyalásait is. Polttal végigvették az összes, OLAF által feltárt itteni uniós pályázati csalást. A német képviselőnő mindössze azt sajnálta, hogy Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Bár – jegyezte meg Grässle – személyesen az volt a benyomása, hogy Polt Péter maga nem zárkózna el az ötlettől. Újságírói kérdésre elismerte: a tárgyaláson szóba került Polt összeférhetetlensége, illetve fideszes kötődése is, de a képviselőnő szerint erre is kielégítő magyarázatot adott neki a legfőbb ügyész.
„Részben igazuk van, részben még le kell ellenőrizni az állításaikat” – utalt Ingeborg Grässle a magyar korrupcióellenes civil szervezetek több megállapítására, többek között alighanem arra, hogy a magyar közbeszerzések egyharmad egyszereplős. A küldöttség kedden, Polt Péterrel való találkozás után ült asztalhoz a Transparency International, a K-monitor és a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársaival. Ugyanakkor a Grässle a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy nálunk a legtöbb egyszereplős közbeszerzés, illetve arányaiban Magyarországtól kér vissza a legtöbb uniós támogatást a bizottság, amit végső soron a magyar adófizetőknek kell kifizetniük – mondta Ingeborg Grässle.
A szokásos menetrend szerint a magyar helyszíni szemle után a bizottság néhány hónap múlva készíti el végleges jelentését a látogatásról, ám mint arról írtunk, a CONT csak észrevételeket tehet a Európai Parlament felé.
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál. Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.