Tegnap sem változtatott a 0,9 százalékos, a történelmi mélyponton lévő alapkamatán a Monetáris Tanács, s ezzel nem is okozott meglepetést. Az elemzők még emlékeztek a tanács múlt havi közleményére, amelyben kimondatlanul a forint gyenge árfolyamának fenntartására további lazításra tettek utalást. Az "ígéretnek" eleget téve az eddigi mínusz 0,5 százalékról, mínusz 0,15 százalékra csökkentették a tanácstagok a jegybanknál elhelyezhető egynapos betétek kamatát és év végéig 75 milliárd forintra mérséklik a három hónapos betét állományát. Mindezen döntések célja az volt, hogy helyreállítsák a laza monetáris kondíciókat és a hosszabb futamidejű állampapírok hozama csökkenjen - mondta döntést követő háttérbeszélgetésen Nagy Márton, a jegybank alelnöke, aki maga is tagja a Monetáris Tanácsnak.
A tankönyv szerint a lazítást követően a forintnak gyengülnie kellett volna, ám mert a piac előre beárazta a jegybanki lépést, a hazai deviza inkább erősödni kezdett. Azt azonban a pénzpiacon sokkal nagyobb érdeklődés kísérte, hogy a jegybankárok miképpen látják az inflációs kilátásokat. A döntést követően ugyanis ismertették a jegybank makrogazdasági előrejelzésének változásait. A bankárok az idei 2,4 százalékos inflációs várakozásukon ugyan nem módosítottak, viszont a jövőt optimistábban látják mint korábban: 2018-ban 2,5, 2019-ben pedig 2,9 százalékkal nőhetnek az árak, a megelőző esztendő hasonló időszakához képest.
A jegybank korábbi előrejelzése szerint jövőre és az azt követő évre eddig 2,8, illetve 3,0 százalékot vártak. Azt, hogy mire alapozza a jóslatát az MNB csak csütörtökön, a részletek ismertetésekor tudhatjuk meg. és szemet huny olyan nyilvánvaló tények felett, mint az egyre dráguló lakásárak, amelyről a havi inflációs jelentések is rendre megfeledkeznek, valamint a kiáramló 10 százalékot meghaladó bértömeg teremtette keresletnövekedés sem elhanyagolható, még ha egyelőre a kereskedelmi forgalom változása nem is tükrözi ezt. A GDP-növekedési várakozásaikon viszont nem változtatott jegybanki elemzőcsapat: idén 3,6, jövőre 3,7, 2019-ben pedig 3,2 százalékra teszik a gazdaság bővülését.
Ami viszont újdonság: a mindig növekedéspárti jegybank most először tesz említést a gondokról. Bár továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezúttal már belátják, amit lassan egy éve a gazdasági elemzők itthon és külföldön nem győznek hangsúlyozni: a növekedés tartalékai "a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek". Újdonság az is, amit az inflációról írnak: "a cél fenntartható elérése a júniusi előrejelzésben jelzett fél évvel későbbre kerülését követően a szeptemberi előrejelzés szerint további egy negyedévvel később, 2019 közepére várható." Magyarul ez azt jelenti, hogy az MNB inflációs célja 3 százalék, igaz újabban ebben plusz-mínusz 1 százalékos engedményt tesznek. Eddig a 3 százalékos infláció elérését 2019 első negyedévére tették, amit most 3 hónappal "elhalasztottak".
A jegybankárok szerint a bérek oldaláról sem azonosítható érdemi inflációs hatás. A globális infláció év eleji emelkedése is megtorpant, egyes gazdaságokban a fogyasztóiár-index csökkent. Az Európai Központi Bank ismét lefelé módosította inflációs előrejelzését. "A külső környezet inflációja, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat" - írták kommentárjukban jegybankárok. Vagyis a nemzetközi környezet kedvező, amihez csak azt fűzhetjük hozzá, hogy a Szabadság téren eddig tudtak hozzá alkalmazkodni, és úgy tűnik az infláció "késésével" magyarázzák a monetáris enyhítés szükségességét.