Péntek délután tucatnyi kisiskoláslány szedte a szemetet a felcsúti vasútállomáshoz vezető háromsávos vonatsínek körül a közelgő európai parlamenti (EP) küldöttség miatt – írta a Financial Times helyszíni tudósítója, meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Az ügyben megkérdeztük a felcsúti polgármesteri hivatalt. Sisa András jegyző lapunkat arról tájékoztatta: a felcsúti Endresz György Általános Iskola is csatlakozott - az egyébként országos - „Te Szedd” szemétszedési mozgalomhoz. Így nem csak egy tucat iskoláslány, hanem az egész általános iskola szedte a faluban a szemetet. Azt a jegyző nem részletezte, hogy a felcsúti állomás sínei között is volt-e szemétszedés, ám nem cáfolta hírt.
Egyébként a Financial Times cikke szerint egyre komolyabb a feszültség az EU nyugati államai és a keleti végek, elsősorban Magyarország és Lengyelország között. A gazdagabb adófizető tagállamoknak ugyanis mára szemet szúró, hogy hogyan osztják el a keleti régióban az uniós forrásokat. Az FT szerint ennek egyik díszpéldája lehet az Európai Parlament költségvetési bizottsága által meglátogatott, 2 millió euróból újraindított, ám napi háromszor teljesen üres kocsikkal közlekedő felcsúti kisvasút és az Orbán Viktor szülőfalujában, az adófizetők pénzén felhúzott 4000 fős futballstadion.
Míg a magyar ellenzék szerint Felcsút immáron az uniós felzárkóztatási forrásoknak "elcsatornázásának" szimbóluma lett, addig a kormánypárt rendkívül haragosan reagált arra, hogy az Ingeborg Grassle német néppárti EP-képviselő által vezetett Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT) szerdáig nálunk lévő küldöttsége ellátogatott Felcsútra. Ugyanakkor nyugaton egyre élesebb a vita arról, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban hogyan használták fel a 350 milliárd eurónyi felzárkóztatási juttatást a keleti tagországokban.
Az FT emlékeztet arra is, hogy az EP látogatása nem sokkal azután történik, hogy Angela Merkel német kancellár figyelmeztette a magyar kormányt: amennyiben nem tartja be a kvótaperben az Európai Bíróság ítéletét, úgy elbukhatja az uniós felzárkóztatási pénzeket. A napilap úgy látja, az uniós tagországok most a muníciót gyűjtik a következő, 2020 utáni időszak felzárkóztatási pénzei körüli vitához. Jelenleg arányaiban Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az EU-s forrásoknak, a magyar GDP 3 százaléka érkezik Brüsszelből. Ugyanakkor a közbeszerzések legalább egyharmada egyszereplős, azaz valamiért senki más nem jelentkezik egy tenderre, illetve 10-ből 9 EU-finanszírozott közbeszerzéseknél átlagosan 25 százalékos a túlfizetés. Budapest ugyanakkor elutasítja az összejátszásról és a korrupcióról szóló vádakat, így Lázár János kancelláriaminiszter szerint minden a EU-előírások szerint történik Magyarországon, Kovács Zoltán pedig „pénzügyi zsarolásnak” nevezte Angela Merkel figyelmeztetését.
„A felcsúti vasútból már 12,7 millió forintnyi jegybevétel származott” - állítja Lázár János, szerinte márpedig ez megfelel a magyar kormány a támogatás elnyeréséhez tett vállalásainak.
Lásd még: Felcsúton az EP-s bizottság - Tüntetett az ellenzék (Videók!)