Kis balesettel indult a Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak (CONT) magyarországi terepszemléje: a Gellért-téri megállóban a négyes metró gyorsan záródó ajtaja rácsukódott a küldöttség néhány tagjára. Senkinek nem esett baja, és a küldöttség szemében a kis malőr már aligha rontott sokat a négyes metró megítélésén. A vonalról ugyanis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már azt állapította meg, hogy az Unió történetének legnagyobb visszaélése volt, a 453 milliárd forintnyi beruházásból úgy 167 milliárdnyit lophattak el Magyarországon.
Fotó: Molnár Ádám
Az uniós finanszírozású beruházások hazai megvalósulását vizsgáló bizottság a három napos terepszemléje alatt más „problémás” ügyekre figyel. Így hétfőn a küldöttség tagjai korrupcióellenes civil szervezetek, például a Transparency International (TI) és a K-monitor, továbbá a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) munkatársaival tárgyaltak, illetve felkeresték a hivatalában a gyanús ügyekben figyelemre méltó passzivitást mutató Polt Péter főügyészt is. Kedden pedig a küldöttség tesz egy sétát az OLAF szerint szintén uniós közpénztemető Budapest Szíve Program belvárosi helyszínein, majd leutazik megnézni a szintén OLAF-vizsgálat alatt álló, az elindítása óta jobbára üresen zakatoló felcsúti kisvasutat, vagy az alig használt, súlyos veszteséget hozott M6-os autópályát.
Nem véletlen, hogy mint arról beszámoltunk, az útiterv kicsapta a biztosítékot Lázár János kancelláriaminiszternél, aki az uniós politikában szokatlan hangnemben tiltakozott elsősorban a felcsúti vonatozás ellen és azzal vádolta meg a bizottság néppárti elnökét, Ingeborg Grässle-t, hogy politikai célokat követ és a magyar ellenzéket segíti az ittlétével. Az Eurológus szerint Lázár a néppárt fejénél, Manfred Webernél is lobbizott Grässle-val szemben, hogy leállítsák a Felcsútra készülő bizottsági vezetőt, ám végül ez nem sikerült a képviselőnő ragaszkodott a programtervhez. Grässle tegnap újra elmondta: ők csak ellenőriznek.
„Hatalmas félreértésről van szó” – erősítette meg tegnap lapunknak korábbi nyilatkozatát Ingeborg Grässle. A képviselő hangsúlyozta, szerinte az a fontos, hogy teljes mértékben együttműködnek a magyar hatóságokkal és a kormánnyal. "Remélem, hogy az ittlétünk is meggyőzi a magyar képviselőket, hogy ez csak egy félreértés volt. "Mi nem vádolunk senkit, mi csak jövünk, ellenőrizünk, ez a mi feladatunk” – szögezte le lapunknak.
„Soha nem volt arra példa, hogy egy ország megpróbált volna beavatkozni a küldöttség programjába ügymenetébe – mondta Lázárék akciójáról lapunknak Jávor Benedek EP képviselő, küldöttségi tag. A kormányoldal hisztérikus fellépése azért is furcsa, mivel a CONT-bizottság látogatása a 2016-os EP-költségvetés zárszámadásának a rutinszerű része, így a testület évente látogat el pár helyszínre. Ráadásul, ha a CONT-bizottság valami visszaélést talál, úgy szankciót, visszafizetést nem tud elrendelni.
Ugyanakkor az is tény, hogy annak politikai üzenetértéke lehet, ha a bizottság valahova kiszáll. „Nem véletlen, hogy a bizottság többnyire nem az uniós forrásokkal fegyelmezetten bánó Dániába, hanem a problémás országokba jön ” – mondja Nagy Gabriella, a TI programvezetője. Magyarország pedig jócskán felhívta magára a figyelmet: az ország ellen indult a legtöbb OLAF-vizsgálat, és nálunk a legnagyobb a csalás miatt visszakért EU-s források aránya.
Nagy Gabriella szerint egy ilyen látogatásnak szimbolikus jelentősége van, gyakorlatban legfeljebb akkor lehet következménye, ha a következő uniós költségvetést tárgyalják és például az EP, ha úgy látja, hogy valahol rendszeresen rosszul használják fel az uniós pénzt, akkor annak az országnak az esetében részben vagy egészben nem fogadja el az országra vonatkozó javaslatot.
