Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem.
Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.
Az idén az így „megszokotton” felül extra-hiány is keletkezett miután a kormányzat év közben adott plusz forrást a kórházi szakrendelőknek, hogy több egynapos ellátást végezhessenek, így megtakarítva a drágább kórházi kezeléseket. A járóbetegen végzett ilyen műtétek aránya azonban hiába nőt 63 százalékkal, mert a kórházak teljesítménye nem csökkent ennek arányában.
A gyógyszer-kassza szintén évről-évre kiegészítésre szorul, idén 28 milliárddal, és csak azért ennyivel, mert a gyógyszergyártók júliusig már hozzájárultak a gyógyszerek támogatásához csaknem 40 milliárd forinttal. Az idei évre a terápiákra tervezett – a tavalyinál amúgy 6,7 százalékkal bővebb - 247 milliárd forintos keret már szeptember közepére elfogyott. A támogatott orvosságokból 5-7 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban.Az újonnan befogadott korszerű és drága orvosságok mellett, a daganatos betegségek, a trombózis, a cukorbetegség és szklerózis multiplex kezeléséhez szükséges orvosságokra kellett a legtöbbet költenie az egészségbiztosítási alapnak.
AKUT BAJOK - Politikai fertőtlenítésre, majd pedig sürgős orvosságra lenne szüksége a rendszernek - FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A kassza túlköltése az egyedi méltányosság keretében finanszírozott orvosságokkal is magyarázható. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy az orvosnak időről-időre - hosszas adminisztrációs procedúrával - kérelmeznie kell, hogy egy adott páciense megkaphassa az orvosságot. Az egyéb terápiákkal együtt összesen mintegy öt-hatezer beteg kap így gyógyszert évente, miközben csak tavaly 13 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet, főként rákbetegek a NEAK-hoz. Adataik szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költöttek, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt. Idén még a remélt tízmilliárddal szemben, azután is csak 18,5 milliárdra esett vissza, hogy 11 készítményt kivettek ebből a csoportból és könnyebben hozzáférhetővé tettek. A nem várt túlköltés a melanoma, a prosztata és a vérképzőszervek daganatos betegségének kezelésénél alkalmazott egyes készítményeinek nagyobb keresletéből jött össze.
A gyógyászati segédeszközökre is az eredetileg tervezettnél 3 milliárd forinttal kell többet kifizetnie a biztosítónak. Itt egyebek mellett a korszerű kötszerek, a gerincgyógyászati segédeszközök, a pelenkák fogytak a vártnál jobban.
Bár a kormányzat nemigen érti, hogy bár a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől. Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál, vagyis a V3 felzárkózik, Magyarország viszont leszakad.
