Településképi bejelentési eljárást folytathatnak le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítás előadója Lázár János kancelláriaminiszter. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.
A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszában nem indokolta, miért volt szükség a szigorításra, azt viszont közölte: a kormányhivatalok – a kerületi és járási hivatalokkal együttműködve – elvégezték a reklámhordozók felmérését, az előzetes és utólagos ellenőrzést: 105 jogsértően elhelyezett plakát eltávolítását rendelték el határozatban. Lázár tárcája szerint valamennyi kormányhivatal felvette a kapcsolatot az illetékes rendőr-főkapitányságokkal, minden esetben értesítették őket a plakáteltávolítás helyszínéről és idejéről, tényleges rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség. Ráadásul hiába akarták nagyon, „jogsértő plakátelhelyezés miatt bírság kiszabására nem került sor”.
A kancelláriaminiszter – ahogy arról beszámoltunk – egy augusztusi, a településkép-védelmi törvény (vagyis a plakáttörvény) betartására hivatkozó utasításában írta elő, hogy a kormányhivatalok haladéktalanul mérjék fel és rögzítsék adatbázisba az illetékességi területükön elhelyezett reklámhordozókat. Lázár persze nem véletlenül adott pont a nyári szabadságolások idején efféle különmunkát a hivataloknak: a rendelet megjelenésekor a kormánypártok már bő egy hónapja törték a fejüket, miként vehetnék elejét, hogy a Jobbik üzeneteit közvetítő hirdető büntetlenül szórja tele az országot a plakáttörvényt kijátszó hirdetésekkel.
Hiába vágta ugyanis ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”.
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere már június végén arról beszélt a köztévében, hogy még szigorúbb plakáttörvényt szeretnének az emberek. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökéhez hasonlóan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is kiakadt június végén, ő azt mondta: ha felmerül, hogy kiskapuk maradtak, akkor azokat be kell zárni. Kósa Lajos leköszönő frakcióvezető ehhez képest a hvg.hu-nak augusztusban saját szóvivőjét is cáfolva azt mondta: nem érdekli őket a plakáttörvény-hekkelés, és – mivel a hülyeség sem betiltható – a törvényt sincs értelme módosítani.
Kósa még a múlt héten is ezt ismételgette, azzal kiegészítve, hogy „A nép nem leváltható”-kezdetű és a béruniós hirdetéseknél „egyértelműen azonosítható a politikai szándék”, mindenképp politikai hirdetésnek és a plakátörvény alá tartozónak számítanak. Ez azonban nincs így: több jogász is leszögezte lapunknak, hogy a júniusban áterőltetett törvény csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezeteknek tiltotta meg a listaár alatti hirdetést, a jelöltelen plakátokat viszont magánszemély helyeztette ki.
