BKV;szakszervezetek;bértárgyalás;

Illusztráció: Népszava

- Már tárgyalnak a bérekről a BKV-nál

Megkezdődtek csütörtökön a bértárgyalások a BKV és a szakszervezetek között.

A BKV csütörtöki közleménye szerint a következő évi bérfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetések soha nem kezdődtek el ilyen korán. Ennek oka a munkavállalói igények, és az aktuális munkaerő-piaci trend is.

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója az ülésen azt hangsúlyozta, hogy szükség van jövő évi bérek fejlesztésére, de annak mértékéről és az elosztás elveiről további bizottsági egyeztetéseket kell folytatni. Jelezte, hogy a BKV nyitott ezekre a tárgyalásokra és minden megtesz annak érdekében, hogy a tárgyalások minden érintett számára megnyugtató eredménnyel zárulhassanak.

Lapunk augusztus elején számolt be a BKV-nál jellemző tarthatatlan állatokról, az alacsony bérekről, rossz munkakörülményekről és az emiatt kialakult folyamatos elvándorlásról. A BKV-nál az éjszakai, délutáni és egyéb pótlékokkal együtt 220-250 ezer forintos nettó keresethez jutnak a buszvezetők, de cserébe a havi átlagos 8 szabadnap helyett többnyire csak 4-6 napot tudnak otthon maradni, sokszor rendelik be őket rendkívüli munkavégzésre, mert kevesen vannak, a napi munkaidő pedig nem egyszer 10 és fél óra a 8 helyett. Amióta a közlekedési szolgáltatást megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a spórolás reményében járatokat vont össze, a buszvezetők csúcsforgalomban akár 4-5 órát is kénytelenek a járműben tölteni kiszállás nélkül – sorolta a napi gondokat a Népszavának Gólián Zsolt, a BKV legnagyobb szakszervezetének szóvivője.

A vállalatnál a közelmúltban született meg a 2017-2020 közötti évekre szóló humánstratégiai terv, amiben a szakszervezetek szerint reális helyzetelemzés szerepel, de úgy látják, a munkaerőhiány pótlására leírt vázlatos elképzelések nem elegendőek. Képzési programokat, a munkakörülmények javítását, a bérek és juttatások emelését ígéri a BKV a négyéves csomagban a buszvezetők mellett a villamosvezetőknek is, mert ezen a területen is bajok vannak. A közlekedési vállalat a maga 9600 alkalmazottjával a főváros legnagyobb foglalkoztatója.

Csupán az a biztos: kevés a szakember
Legalább 300 buszvezető, valamint 100 szerelő és műszaki szakember hiányzik a BKV-nál – jelentette ki lapunknak korábban a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Gulyás Attila szerint is meg kell kezdeni a jövő évi tárgyalásokat, hogy januártól már az új bért kaphassák a dolgozók, de az első egyeztetésre csak október elején lát reális esélyt.
- A 2017-re kiharcolt átlagosan 15 százalékos béremelést mindenki időben megkapta?
- Igen, de egyelőre csak decemberig van meg a magasabb bérek fedezete, az utolsó hónapot a Stadionok Irodaház eladásából akarja kifizetni a cég, és az eljárás a tudomásunk szerint még nem fejeződött be.
- A béremelés nem állította meg az elvándorlást?
- Sajnos nem, még több év hasonló arányú emelése kell ahhoz, hogy megmaradjanak vagy visszajöjjenek a járművezetők. Közben azonban a műszaki területen is egyre nehezebb utánpótlást találni.
- Milyen szakmákban nincs elég szakember?
- Szerelőkből már most súlyos hiány van, de a pályamérnökségről is hárman mentek el csak a múlt héten, és nem talál a cég a metróvonalakra műszaki ügyeleteseket sem. Nélkülük pedig nem működhet a föld alatti közlekedés, mert bármilyen baj esetén nekik kell minden műszaki részletet megmutatni például a tűzoltóknak. A hiány pótlására egy ideje már akár 8 általánost végzetteket is felvesznek, amit mi nagyon veszélyesnek tartunk, mert valamilyen alapképzettségre szükség lenne. Csakhogy megszűntek ezek a képzések, legalább 6-8 éve nincs vasúti járműszerelő oktatás Magyarországon. Most lakatosokat vagy elektroműszerészeket képez át a BKV erre a feladatra, de ők is nagyon kevesen vannak.

Védenceik felmentését, illetve a felmentő ítéletek helybenhagyását kérték az ügyvédek a Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese és társai ellen indult per másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.