Hazánk a hetvenes években kórházat épített Peru északi részén. Az ünnepélyes átadásra az akkori egészségügyi miniszter is kiutazott. Az ünnepségen részt vett K. I., a Medicor tartós kiküldött képviselője is. K. I. a szolgálati kocsijával indult vissza Limába. Vele utazott a gimnazista leánya és annak perui iskolatársa is. Útközben súlyos baleset történt: egy szabálytalanul felrakott szalmabálákat szállító, kivilágítatlan ökrös szekérrel ütköztek. A balesetben a perui iskoláslány meghalt, de a kocsi folytatni tudta az útját Limába.
Fájdalmasan tudomásul kellett venni a tényeket, meg azt is, hogy a sofőrnek, aki nem volt vétkes, nem volt diplomáciai mentelmi joga, így alighanem börtön várt volna rá. Akkoriban egy filmes delegáció élén Limában tartózkodott Makk Károly, valamint Törőcsik Mari. Kapcsolatba léptem velük, a segítségüket kértem K. I. "kimenekítéséhez". Makk Károlyt kértem meg, hogy egyezzen bele abba, hogy K. I. a filmes delegáció tagjaként elutazhasson velük. Vigyék magukkal, másképp nem tudunk segíteni egy vétlen honfitársunknak. Makk Károly azonnal ráállt, s a Medicor munkatársa két napon belül már otthon volt.