Szeptember eleje óta ingyen osztogatják a jódtablettát a németországi Aachen lakóinak. A belga határtól 60 kilométerre fekvő város önkormányzatának döntése értelmében a helyiek november 30-ig ellenszolgáltatás nélkül juthatnak hozzá a készítményhez, amelynek szedése megelőzheti a radioaktív szennyezés miatt kialakuló pajzsmirigy-rákot.
Először a gyerekek, az édesanyák, a szoptatós kismamák és a 45 éven aluliak kaphatnak a tablettából, de csak akkor kell beszedniük, ha a hatóságok felszólítják őket erre. Az aacheniek félnek, hogy a német-belga határ túloldalán fekvő atomerőmű előbb-utóbb súlyosan meghibásodik, és a légkörbe kerülő radioaktív anyagok egészségkárosodást okozhatnak. A létesítmény 20 kilométeres körzetében élő belgákat már 2016 óta rendszeresen ellátják jódtablettákkal.
A német város lakói jó ideje tiltakoznak a belgiumi Tihange-ban működő reaktorok élettartamának a meghosszabbítása ellen. Június végén az érintett határszakaszon 50 ezer belga, holland és német polgár 90 kilométeres élőláncot alkotva követelte az erőmű bezárását. Aachenben járva gyakran találkozni az autók szélvédőjére és a házak ablakaira ragasztott matricákkal, amelyek a városhoz közeli Tihange veszélyeire figyelmeztetnek.
A sorozatos tiltakozó akciókat sokan alaptalan hisztériázásnak tartják, köztük Hans-Josef Allelein, az aacheni műszaki egyetem nukleáris biztonsággal foglalkozó szakértője is. A szakember szerint nem az erőmű biztonságával van baj, hanem a belgiumi üzemeltetőkkel és hatóságokkal, amelyek ritkán és hiányosan tájékoztatják a lakosságot, és nem sietnek eloszlatni az aggodalmaikat.
Nem csak a vallóniai Tihange, hanem az Antwerpen közelében lévő kelet-flandriai Doel atomerőmű jövője is borzolja a kedélyeket. Mindkét létesítmény elavult, egyes reaktoraik több mint negyven éve működnek, nem ritkák a meghibásodások.
A kormányban helyet foglaló Zöldek nyomására a belga kormány még 2003-ban úgy döntött, hogy a két erőmű reaktorait 2015-2025 között fokozatosan kivonják az energiatermelésből.
A döntés helyességét támasztotta alá egy 2012-ben elvégzett vizsgálat, amelynek során a szakemberek ezernyi apró repedést fedeztek fel a létesítmények egy-egy blokkjában. Mindkét reaktort leállították majdnem három évre; addig tartott, amíg az illetékes belga szövetségi hatóság – nemzetközi szakemberek bevonásával – átnézte, majd biztonságosnak nyilvánította azokat. 2014-ben több és nagyobb repedéseket találtak a reaktoredényeken, rövid szünet után mégis engedélyezték az újraindításukat. 2015 végén a belga kormány – a zavartalan energiaellátás biztosítására hivatkozva – úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja azoknak a reaktorblokkoknak az élettartamát, amelyeket a korábbi határozatnak megfelelően be kellett volna zárni.
A jelenleg hatályos törvények értelmében a nukleáris energiatermelést 2025-ig fokozatosan leállítják Belgiumban. Általános a várakozás, hogy a belgiumi szövetségi és tartományi kormányok összefogásával ez év végén megszülető energiapaktum ismét el fogja odázni az erőművek halálos ítéletének a végrehajtását. Erre biztatja a döntéshozókat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, amely 2016-ban kiadott országjelentésében azt írta: a kijelölt határidő után is működtetni kell az atomreaktorokat, ha megfelelnek a biztonsági követelményeknek.
„Az európai nukleáris ipar számára a biztonság a legfontosabb. A nukleáris létesítmények biztonságát szigorú törvények írják elő és minden országban független szabályozó hatóságok ellenőrzik a betartásukat. Nincs okunk megkérdőjelezni a belga szövetségi hatóság álláspontját, amely szerint mindkét reaktor 'biztonságosan működik' – nyilatkozta lapunknak Yves Desbazeille, a nukleáris ipar európai ernyőszervezetének, a brüsszeli székhelyű Foratomnak az igazgatója.
A jódtablettákat ennek ellenére azért osztogatják az érintett térségekben lakóknak…
