Több mint tíz éve, 2005-ben történt: rohammentő vitte kórházba egy súlyos baleset után Ágh Jánost. A mentő ablakából csak faluja romos református templomának düledező tornyát látta. Akkor fogadta meg az Úrnak: ha segít felépülnie, felújíttatja.
2016 pünkösdjén avatták fel újraszenteléses-hálaadásos istentisztelet keretében a bábonymegyeri református templomot, mely attól különleges, hogy Isten magántulajdonban lévő hajléka. Ilyenből kevés akadhat Magyarországon, ha van egyáltalán…
Ágh János felépülése után nap, mint nap elhaladt faluja egyre rosszabb állagú temploma mellett, melyet idő közben életveszélyesnek nyilvánították, ajtaját andráskereszttel beszegelték. (A földügyeiről elhíresült somogyi község korábban két falu volt, két református templommal, de később egy is elég volt az amúgy is fogyatkozó számú híveknek, a másik meg lassacskán az enyészeté lett.) Egyszer csak felkereste a somogyi egyházmegyei vezetőket azzal, hogy megvásárolná, ne álljon ott a falu szégyenére. Miután az egyháznak amúgy sem futotta volna a helyreállítására, így belementek az adásvételbe, egyetlen kikötéssel: a felújítás után is használhassák.
– Biztos magtárat akarok belőle, mondták „jóakaróim” a faluban, meg hogy téglaáron vettem és úgyis elbontom – emlékezett vissza Ágh János, Bábonymegyer „oligarchája”, akit amúgy nem véletlenül emlegetnek így. Ő, illetve családja, rokonsága sok száz hektár földhöz jutott a környékben az állami földek bérbeadása, majd árverése idején. – Ha nem is téglaáron, de voltaképpen a harang árán jutottam az összedőlés előtt álló templomhoz.
Évekbe telt, mire pályázati és saját tőkéből összegyűlt annyi, hogy belevághattak a felújításba. – Új tetőt kellett készíteni, a falakat betonpillérekkel megerősíteni – mondta Csanádi József, a somogyi egyházmegye világi főjegyzője. – Az egész berendezést, padokat, karzatot, szószéket, burkolatot, ajtókat, ablakokat újra kellett gyártani. Ágh János kiváló népi iparművészt talált a szomszédos Somban élő hintókészítő, Leitert András személyében a csillár, a világítótestek, az úrasztala és a szószék elkészítéséhez. Monumentális Trianon-domborművet is faragott a főfalra.
Így lett aztán kicsinyenként olyan templommá, melynek láttán tavaly pünkösdkor Steinbach József püspök elárulta: meghatódott, mert páratlanul gyönyörű. Hangversenyek, egyházi összejövetelek mellett minden hónap utolsó vasárnapján tartanak istentiszteletet benne.
Ágh János természetesen maga is hívő református; presbiter és önkormányzati képviselő a falujában. – Ma már mindenki nyugodt lehet, nem magtár lett belőle és nem is magamnak építtettem újjá, hanem a közösségnek, a falunak, a jövőnek – magyarázta az egyszerű juhászemberből lett földbirtokos. – Amikor betérek imádkozni, elég tíz percet eltölteni a falai között, hogy elfeledjem a napi problémákat és feltöltekezve menjek tovább a dolgomra.
