Egy múlt heti paksi lakossági fórumon a kormány illetékesei néhány millió forintra becsülték a tervezett atomerőmű-bővítés reklámozására fordított összeget, a Közérdekvédelmi Központ viszont – a megszerzett szerződések alapján – egymilliárd forintos kommunikációs költést talált. A szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumok a paksi beruházással kapcsolatos összes előzetes korrupciós aggályt alátámasztják.
A Közérdekvédelmi Központot (KK) Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, Juhász Péter, az Együtt Elnöke, a korábban az LMP-ben politizáló Vágó Gábor és néhány gyakorló antikorrupciós szakember közreműködésével jött létre, egyfajta korrupcióellenes ügyészségként válaszul arra, hogy az Orbán-kormány kimaradt az EU-támogatások felhasználását ellenőrző Európai Ügyészség létrehozásából, és a magyar ügyészség sem mutat túl nagy érdeklődést az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupció iránt.
A KK most az MVM Paks II. Zrt. 2014 és 2016 között kötött beszállítói szerződéseit hozta nyilvánosságra. A papírokhoz Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a központ egyik alapítója több éves adatigénylési procedúra árán jutott hozzá – a vállalat honlapján a több száz dokumentumból mindössze három elérhető.
Nem véletlen, hogy a cég illetve a kormány titkolni igyekszik a szerződéseket, azokból ugyanis pontosan az a felelőtlen és politikailag erősen motivált közpénzköltési gyakorlat rajzolódik ki, ami miatt a hazai közvélemény döntő többsége ellenzi az átláthatatlan bővítési beruházást. Megjegyzendő, hogy továbbra is csak a kevésbé fontos beszerzési és szolgáltatási szerződésekhez lehet hozzáférni, a kormány továbbra is adós a lényeggel, vagyis az MVM Paks II. Zrt. és az orosz fővállalkozó által kötött úgynevezett EPC-szerződéssel (ami az erőmű tervezésének részleteit és a beruházás következő tíz évének feladatait tartalmazza), valamint az üzemeltetési-karbantartási szerződéssel is (annak ellenére, hogy ebben az ügyben már titokfelügyeleti eljárás folyik a kormány ellen, a teljes titkosítás az adatvédelmi hatóság és az ombudsman szerint is törvénytelen).
ATOMKAMION - Az üzemeltető is szép summát kapott FORRÁS: MVMPAKS2.HU
A megszerzett szerződések tanúság aszerint az MVM Paks II. Zrt. jelentős összeget, közel 1 milliárd forintot szánt a két új atomerőmű blokk építésének kommunikációjára, illetve a bővítés társadalmi elfogadottságának monitoringjára a 2014 és 2016 közötti időszakban. A KK által készített összesítés szerint a pénz döntő része többnyire kormánybarát cégeknek jutott. Érdekesség, hogy a csomag legnagyobb kommunikációs szerződését Simicska Lajos érdekeltsége, az I.M.G. Inter Media Group Kft. kötötte alig egy évvel a G-nap előtt – fontos rögzíteni, hogy a keretszerződést a megrendelő pontosan akkor mondta föl, amikor Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal (ami önmagában is jelzi, hogy a paksi kasszát politikai kifizetőhelyként kezelik, politikai szívességek honorálására használják). Nagy nyertesei voltak az eddigi bővítési előkészületeknek Széles Gábor médiaérdekeltségei is, illetve több, a kormánnyal hagyományosan együttműködő médiaügynökség. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány közvéleménykutatási megbízást kapott, a Mészáros Lőrinc közelében landolt (korábban a Népszabadságot is tulajdonló) Mediaworks pedig rengeteg hirdetést, ugyanúgy, mint a demokratás Bencsik András érdekeltségei.
A nagy nyertesek közé tartozik a bővítést népszerűsítő „atomkamion” üzemeltetője, az Euroshow Kft., amely 2014-2015-ben összesen 120 millió forint értékben szerződött arra, hogy a nyári fesztiválokon népszerűsíti az amúgy kevéssé kedvelt bővítési beruházást, és 2017-2018-ban is folytathatja az országjárást 299 millió forintért.
Az eddig megszerzett szerződéseket a KK a honlapján kereshető formában is közzétette. Jávor Benedek egyúttal pert indított a továbbra is titokban tartott dokumentumok nyilvánosságáért. Az EP-képviselő szerint a további titkolózásnak nincs jogalapja, mivel a Jávor bejelentése nyomán vizsgálatot indító adatvédelmi hatóság közbelépése után a kormány kénytelen volt megszüntetni a szerződések titkos minősítését. Most arra hivatkozva nem adják ki az adatokat, hogy ebben állapodtak meg az oroszokkal. Csakhogy – ahogyan erre Jávor felhívta lapunk figyelmét – az atomerőmű-bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásban az szerepel, hogy az adatkezelési ügyekben az érintett országok jogszabályai az irányadóak. Vagyis ami a jog szerint nem számít titkosnak, azt a kormány az atomegyezményre hivatkozva sem kezelheti titokként.