Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.
A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.
A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe.
A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében.
Mint korábban megírtuk: bebizonyosodott, hogy több esetben hamis címet adtak meg a pályázók, és így nyertek a hortobágyi földbérleti pályázaton. Olyan romos épületekbe voltak bejelentve a későbbi nyertesek, amelyek egyértelműen alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra.
A hoppon maradt gazdák és Gőgös Zoltán (MSZP) feljelentést tett, mert nagyjából 300-400 hektár legelő került így olyanok birtokába, akik hamis cím bejelentéssel játszották ki azt az előírást, hogy csak 20 kilométeres zónán belül lakóknak lehetett pályázni. A pályázók a területre járó kiemelt környezetgazdálkodási támogatás miatt hektáronként akár 200 ezer forintot is felvehettek az elmúlt években.
