A képviselők az új terrorelhárítási törvény szeptember 25-én kezdődő plenáris vitája előkészítéseként hallgatták meg a tárcavezetőt. Gérard Collomb először beszélt arról, hogy augusztus 22-én merényletet terveztek Párizsban, a támadás célpontjai a tájékoztatás szerint "párizsi éjszakai bárok, mindenekelőtt melegbárok voltak". A miniszter megerősítette azt a korábban már nyilvánosságra hozott hírt, hogy szeptember 4-én a egy kalasnyikovval tervezett merényletet sikerült a hatóságoknak meghiúsítaniuk, ennek célpontja egy rendőr volt.
A miniszter elmondta, hogy az év eleje óta 17, szélsőséges tanokat hirdető vallási helyet zárattak be a hatóságok. "Az Iszlám Állam a nemzeti közösség megosztását akarja és azt szeretné, ha hazánkban összetűzések lennének franciák között. Ez az a csapda, amelybe nem szabad beleesnünk" - fogalmazott a BFM hírtelevízió tudósítása szerint a belügyminiszter a bizottsági ülésen.
Gérard Collomb azt is megerősítette, hogy a "terrorfenyegetettség még sokáig el fog tartani (...) az Iszlám Állam propagandája továbbra is sokak szellemét befolyásolja hazánkban". A francia kormány elképzelése szerint az új törvény elfogadását követően lehetővé válik a július 6-án hatodik alkalommal meghosszabbított rendkívüli állapot kivezetése. A 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot november 1-jén ér véget.
A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét. A baloldali pártok, a bírói és ügyvédi szervezetek, valamint egyesületek viszont tartanak az emberi jogok szabadságának korlátozásától.
