Kravcsenko György elmondta, majdnem egy éve tudomásuk van arról, hogy készül az új oktatási törvény. Többször is jelezték Ukrajnának, hogy ebben a kérdésben óvatosan kell eljárni, semmiképpen sem szabad olyan jogszabályt alkotni, ami a kisebbségek rovására megy. A megfelelő egyeztetés ennek ellenére elmaradt.
A múlt héten elfogadott törvény – mint ismeretes – három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.
Többször írtunk arról, hogy általános vélekedés szerint a törvény elsősorban az orosz kisebbség ellen irányult. A hazai ukránok vezetője máshogyan látja. Kravcsenko György maga is ukrán területen, a Dnyeper folyó partján lévő Zaporizzsje (oroszul: Zaporozsje) városában született. Felidézte, hogy a történelem során – már a cári birodalomban idején is – számtalan intézkedést hoztak, hogy „eltöröljék az ukrán nyelvet”. Személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a Szovjetunió létezése idején is sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az orosz nyelv oktatása, „próbálták eloroszosítani” a később független országgá váló Ukrajnát.
A mostani törvényről Kravcsenko úgy vélte, a cél eredetileg nem az orosz kisebbség elleni fellépés, hanem az ukrán nyelv védelme volt. Az ukrán parlament azonban rossz döntést hozott. Egyetlen megoldás van: a törvényt vissza kell vonni, és olyat alkotni, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. A magyarországi nemzetiségi iskolák működése szerinte jó példaként szolgálnak. Az oda járó diákok, miközben nemzetiségi oktatásban részesülnek, tökéletesen elsajátítják a magyar nyelvet is.
Az Ukrán Országos Önkormányzat – azon túl, hogy Porosenko elnökhöz fordul – rövidesen állásfoglalásban is egyértelművé teszi álláspontját. Kérdésünkre, mennyi esélyt ad rá, hogy az ukrán elnök nem írja alá a törvényt, Kravcsenko közölte: ötven-ötven százalék.
Tájékoztatása szerint az ukrán parlamentnek 15 napja van rá, hogy megküldje a törvényt az elnöknek. Neki további 15 nap áll rendelkezésére. Porosenko is nehéz helyzetben van – magyarázta. Ha nem írja alá, akkor belpolitikai támadásoknak teszi ki magát, ha viszont aláírja, akkor magára (és Ukrajnára) haragítja a külföldet. Magyarország mellett Románia és Lengyelország is tiltakozik – emlékeztetett. Kravcsenko abban bízik, Ukrajna elnökének lesz bátorsága, és nem írja alá a törvényt.
Szijjártó Péter külügyminiszter az állami tévében kedden kijelentette: ideje a „legkeményebb eszközökhöz” nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében.
