A kormányfő a négynapos tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a politikai viták központjában ma a nemzetállamok ügye és a globalizmus és áll. Számos globális szervezet él át nehéz napokat ma, de mindeközben soha egy bíráló hangot nem hallunk a WHO kapcsán, mindenki belátja, hogy erre a szervezetre szükség van – fogalmazott Orbán.
A kormányfő beszéde a későbbieken sem nélkülözte az aktuálpolitikai fordulatokat. Az európai népesedési problémái kapcsán például arról értekezett, hogy a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani. S ha már szóba hozta a menekültügyet, el is időzött a témánál. Kifejtette, Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt". – Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben – igyekezett legalább látszólag a szakmai tanácskozáshoz kötni nyilatkozatát.
Azért a miniszterelnök szakmai kérdésekről is szót ejtett. Öndicséretekkel nem fukarkodva szólt kormánya eredményeiről. Arról például, hogy szerinte mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság, a demográfiai programmal pedig a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, "a biológiai reprodukciót" akarja elérni a kormány. A népegészségügyi akciótervről szólva – nem tudni, milyen adatokra alapozva – kiemelte, hogy 2012 és 2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból származó összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Beszámolt az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, aztán némi önkritikát gyakorolva jelezte, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.
Orbán kampánybeszéde után a tanácskozáson többek között arra kerestek válaszokat: hogyan lehet mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, és miként vehetők rá az emberek, hogy maguk is tegyenek jóllétükért. Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója a több mint 600 küldött előtt arról beszélt, hogy 2030-ig olyan programot készít a világszervezet, melynek nyomán mindenki számára elérhetővé válhat a méltányos keretek között az ellátás és fenntartható marad az egészségügyi rendszer. Mindehhez az egyes országoknak javítaniuk kell a közegészségügyön, az esélyegyenlőségen a rendszereik finanszírozásán, a gyógyszerek hozzáférésén, a megfizethetőségén. Sőt, a kormányoknak pénzügyi védelmet kell nyújtaniuk a polgáraik számára, hogy azoknak ne kelljen túl nagy önrészt vállalniuk a gyógyítás költségeiből.
Miután az egészségügyi rendszerek megszervezése, finanszírozása nemzeti hatáskör, nincs hivatalos WHO ajánlás arra, hogy az egyes nemzetek mennyit költsenek erre. A kívánatos az lenne a világszervezet szerint, ha a tagállamok nemzeti összjövedelem 7 százalékát fordítanák közpénzből az egészségügyi kiadásokra. (Az Európai Unió országainak átlagos költése 9,4, míg Magyarországé 4,8 százalék). Ennek ellenére Balog Zoltán humán miniszter – aki elsőként kapott szót – úgy vélte: Magyarország sokat tett a népegészségügyi mutatók javításáért. Miként Orbán, ő is a dohányzás, és az egészségtelen ételek fogyasztásának visszaszorítására tett kormányzati lépéseket említette pozitív példaként. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is megdicsérte Magyarországot, amely szerinte az egészségtelen ételekre kirótt adóval próbál tenni az elhízás ellen. A konferencián fölszólalt Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO Europe patrónusa, de jelen volt hét korábbi magyar egészségügyi miniszter és két államtitkár is.
