A fajok közötti, azaz állatból emberbe történő szervátültetés (xenotranszplantáció) elméletben lehetséges, gyakorlati megvalósításának eddig két komoly akadálya volt. A napokban jelentették be tudósok, hogy az egyiket leküzdötték.
Csak az USA-ban 122 500 betegnek van szüksége jelenleg szervátültetésre, de emberi donorok hiánya miatt hosszú ideig kell várniuk, az is lehet, mindhiába. A méretükben legmegfelelőbb sertésszervek emberbe ültetése sokakon segíthetne, de nem egyszerű megoldani, hogy állatok legyenek donorok. Az egyik ok az immunitásprobléma: a kilökődés kérdése még nem megoldott. De a retrovírusok is akadályozzák, hogy az állatok gyakorlatilag kimeríthetetlen forrásai legyenek beültethető szerveknek. A retrovírusok beépülnek genomba (a szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva - szerk.) és megbetegedéseket okoznak. Most azonban cambridge-i tudósoknak sikerült sejttenyészet sejtjeiből eltávolítaniuk a 62 helyen lévő sertés-retrovírusokat. Egy új (CRISPR) technikát alkalmazva vágták ki a DNS-ből a nem kívánatos szakaszokat. Az átalakított genetikai anyagot petesejtekbe beépítve azután olyan kismalacokat klónoztak, amelyek nem tartalmaztak retrovírusokat.
A vírusok eltávolítása viszont nem jelent automatikus sikert. Még az emberekből származó szervek is okozhatnak szélsőséges immunreakciót, ami az átültetett szerv kilökődéséhez vezethet. A kutatók most azt vizsgálják, hogy további génmódosításokkal csökkenthető-e a kilökődés mértéke.
