Öt unokatestvéréből öt külföldön dolgozik. Mindegyiküknek van diplomája, de itthon egyikük sem talált megfelelő munkát. Ez nem állapot – közli a 19 éves, salgótarjáni Papp Dorina. Idén érettségizett, rendezvényszervező a nógrádi megyeszékhelyen. Egyáltalán nem tartja vonzónak unokatestvérei példáját. Magyarként a szülőföldjén szeretné leélni az életét, a hazájában családot alapítani. Reméli, majd a gyerekei sem kényszerülnek külföldre. „Normális országot akarok” – foglalja össze röviden elvárásait.
Harminc helyi MSZP-s szervezetnek írtunk, olyan 25 éven aluli fiatalokat kerestünk, akik a közelmúltban léptek be a Magyar Szocialista Pártba. Közéjük tartozik Papp Dorina is, őt – a Salgótarjánba és Balassagyarmatra küldött levelünk nyomán – az MSZP Nógrád megyei területi szövetsége ajánlotta figyelmünkbe. A szociáldemokrata, baloldali gondolkodás természetes Papp Dorina számára: „ebben nőttem fel”. Kortársai nagy része viszont nem foglalkozik pártpolitikával. Sokan úgy gondolják, hogy bárki kerül hatalomra, úgyse lesz jobb – számol be a környezetében tapasztalt közhangulatról.
Nem készül politikai pályára, de a Fidesz leváltásáért próbál tenni valamit. Tudja, hogy felmérések szerint az MSZP-nek az utóbbi időben nem sikerült növelni támogatottságát, a párt népszerűsége stagnál. Ennek ellenére bízik abban, hogy „megnyerjük a választást”. Kérdés nélkül is szóba hozza Botka László és Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és a DK-s pártelnök konfliktusát. Örök vita lesz – állapítja meg –, hogy Gyurcsány több szavazatot hoz vagy többet visz: „szerintem többet visz, ezért Botka-párti vagyok”. Szükség van összefogásra, de nem elsősorban a DK-val, hanem a párton belül – utal az MSZP belső csatározásaira Papp Dorina.
VONZERŐ? Nem meglepő, hogy az MSZP-hez mostanában csatlakozó fiatalok támogatják Botka Lászlót FOTÓ: Molnár Ádám
„Adott volt az utam az MSZP-hez” – mondja a szintén 19 éves Görög Ákos, aki a főváros XI. kerületében, Újbudán lakik. Szülei baloldaliak, apja szocialista önkormányzati képviselő. Hangsúlyozza, hogy a „leginkább elfogadható ellenzéki pártba” saját elhatározásából lépett be, szülei nem kapacitálták. Görög Ákos környezetvédelmi technikusnak tanul. Kacérkodik még az újságírással is, de ennél szorosabb kapcsolatot semmiképpen sem szeretne a politikával. Tágabb ismeretségi körében akadnak jobboldaliak is, közeli barátai azonban baloldaliak. Szándékosan alakította így: magánéletében kerülni akarja a „tányércsörgető” vitákat.
Támogatja a Botka László által megjelenített új irányt. A szlogen, hogy „Fizessenek a gazdagok!”, nem különösebben tetszik neki, a mögötte lévő tartalom sokkal inkább: szerinte annak bizonyítéka, hogy az MSZP „visszatért a baloldali értékekhez”. Szanyi Tibor nem a kedvenc politikusa, de azzal a megállapításával egyetért, hogy „szexibbé kellene tenni az MSZP-t”.
Pásztor Patrik a hajdúsági megyeszékhelyen, Debrecenben egyetemista. A 21 éves fiatalember úgy tervezi, hogy miután megszerezte a diplomáját történelemből, valamint hon- és népismeretből, Budapestre költözik. Elvileg nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy egyszer még önkormányzati vagy parlamenti képviselő lesz belőle. A baloldalinak számító Kazincbarcikán nőtt fel, de szülei nem nagyon politizáltak. Pásztor Patrik családi hatásoktól mentesen kötött ki az MSZP-nél. Nem lát ugyanis más alternatívát a Fidesszel szemben, amellyel azonosulni tudna (a Jobbikot világnézeti okokból kizárja). A fideszes fellegvárak közé sorolt Debrecenben, legalábbis az egyetemisták körében, szerinte erősen kopni látszik a kormánypárt népszerűsége. A CEU elleni politikai hadjárat és a Fidesz barátkozása Putyinnal, még a jobboldali hallgatóknál is kiverte a biztosítékot. Az elégedetlenséget csak fokozta, hogy a hallgatói tiltakozások ellenére az egyetem vezetése mindkét esetben a kormány mellé állt, és – hiába a felháborodás – a Putyinnak szánt díszpolgári címet sem akarja visszavonni.
A Fideszből való kiábrándulás nem feltétlenül jár együtt a szocialisták erősödésével. Sokak képzeletében még mindig kommunista utódpártként él az MSZP. Talán több nyilvános beszélgetést, vitafórumot kellene szervezni, így a fiatalok számára is közelebb lehetne hozni a szocialista pártot – javasolja Pásztor Patrik.
A 24 éves Tóth Ernőre a szentesi MSZP-sek közreműködésével találtunk rá. Nem titkolja, hogy politikai ambíciói vannak. Főleg önkormányzati képviselő szeretne lenni, de idővel – ha alkalma lesz rá – akár a parlamenti mandátumért is kész megküzdeni. Hódmezővásárhelyen nevelkedett, a Szegedi Tudományegyetem történelem szakának végzős hallgatója, pár hónapja költözött Szentesre. Három éven át tudatosan kereste a pártját. Nemrég adta be belépési nyilatkozatát az MSZP-be, arra számít, hogy „egy hónapon belül a zsebemben lesz a párttagsági könyvem”.
Felmenői a Horthy-rendszerben cselédsorban éltek, a háború után már a munkásosztályhoz, majd az értelmiséghez tartoztak – rajzolja fel Tóth családtörténetén keresztül, milyen felemelkedési lehetőséget kínált a hajdani pártállam. „Nagyszüleim a szocializmus idején saját házat építettek, a rendszerváltás után a szüleim ezt már nem engedhették meg maguknak” – ezért aztán jó szívvel gondol a Kádár-korszakra. Kérdésünkre gyorsan hozzáteszi: a szabadságjogok akkori helyzetére természetesen nem vonatkozik a szimpátiája.
Kövér László mostani házelnököt idézi, aki a 2010-es parlamenti választások előtt Hódmezővásárhelyen kijelentette, hogy ez a város minta lesz az egész ország számára. Tóth Ernő szerint, sajnos, így is lett. Az a tekintélyelvűség, ami Lázár Jánossal az élen a hódmezővásárhelyi fideszes vezérkart korábban jellemezte, valóban az egész országban mintává vált. A politikai hűség a legfőbb erény, mindenfelé átvette az uralmat a „neobarokk dzsentri klikk”.
Tóth Ernő nem sorolja magát a csodabogarak közé, amiért az MSZP-hez csatlakozott. Kétségtelen, hogy a lázadó korszakukat élő fiatalok fogékonyabbak a „nemzeti radikalizmusra”, de az ilyesmit kinövi az ember. A Fidesz pozíciók osztogatásával építi magát. Az újdonsült fideszeseket elnézve Tóth Ernő nem érzékeli, hogy pártválasztásukat elvi megfontolások vezérelnék. Szép számmal vannak baloldali fiatalok is, csak nem elég aktívak – jegyzi meg. Botka László politikája azért is nyerte el a tetszését, mert a szocialisták miniszterelnök-jelöltje „végre szakított a neoliberális gazdaságpolitikával”. Jelentős lépés lenne az egyenlő közteherviselés megvalósítása felé, ha – mint azt Botka szeretné – bevezetnék a többkulcsos adórendszert, és a kiemelkedően jól kereső rétegek az átlagosnál többet fizetnének.
Azokon a megyei és regionális szocialista rendezvényeken, amelyen részt vett, Gyurcsány Ferenc szóba se került. A témát csak a sajtó fújja fel – állítja Tóth Ernő. Ha őt kérdeznék arról, hogy egy bukott politikussal lehet-e választást nyerni, akkor azt mondaná, hogy nem lehet. Az egyfordulós választási rendszer miatt azonban elkerülhetetlen, hogy legalább az egyéni körzetekben együttműködjenek a baloldali pártok. A Szentesen élő fiatalember nem tudja, milyen konstrukció lenne a legalkalmasabb: majd a „nagyok” eldöntik.
Nem meglepő, hogy az MSZP-hez mostanában csatlakozó fiatalok támogatják Botka Lászlót. Meglehet, hogy a szocialista párttal rokonszenvező huszonévesek körében Botka általában is nagy népszerűségnek örvend, de cikkünkből tévedés lenne erre a következtetésre jutni.
Még kevésbé szeretnénk olyan látszatot kelteni, mintha a fiatalok tömegesen lépnének be az MSZP-be. Tíz budapesti szervezetet kerestünk meg, további tízet a keleti-, tízet a nyugati országrészből. Néhány szervezet udvarias levélben közölte, hogy nem tud segíteni. Arról, hogy a II. kerületben legalább foglalkoznak kérdésünkkel, csak egy eltévedt e-mailből értesültünk. A szervezetek csaknem kétharmada – 30-ból 19 – egyáltalán nem reagált: Belváros-Lipótváros, Erzsébetváros, Kőbánya, Terézváros, Zugló, illetve Balatonfüred, Győr, Keszthely, Miskolc, Nyíregyháza, Mátészalka, Mohács, Szeged, Szekszárd, Tiszaújváros, Várpalota, Vásárosnamény, Veszprém, Zalaegerszeg.
Újjáéledő lelkesedés építi a Societast?
A Dunántúlt egyedüli megszólalóként a 21 éves Csaba István képviseli. A Tolna megyei Tevelen született, egy szekszárdi gimnáziumban érettségizett, rövid kaposvári kitérő után – fél évig mezőgazdasági mérnökként tanult – a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok szakán folytatta. Esetében nem kérdés, hogy hivatásának tekinti-e a politikát: társadalomszervezőként az MSZP fizetett alkalmazottja Pécsen. Máskülönben pedig az MSZP „társult ifjúsági szervezete”, a Societas helyi elnöke. Csaba István nem az elmúlt egy év során, hanem tavaly tavasszal lépett be a pártba. „A baloldali világkép tanulmányaim során alakult ki bennem” – eleveníti fel az előzményeket. Botka László színre lépésének személy szerint ő is örült, az egész pártban „hurrá hangulat” uralkodott. A közvélemény-kutatások eredményeit látva a lelkesedés jócskán alábbhagyott. A részletes pártprogram és az árnyékkormány tagjainak nyilvánosságra hozatala után remélhetőleg megfordul a kedvezőtlen trend – bizakodik Csaba István.
A baranyai megyeszékhelyen kitört fideszes botrány (Páva Zsolt polgármester „gyámság alá” helyezése) a kezére játszhat a baloldalnak. Az MSZP-hez köthető közösségi oldalakon egyre nagyobb az aktivitás – említ egy kedvezőnek ítélt jelet a pécsi társadalomszervező. Annak a fiatal generációnak a tagjai, amelynek politikai ébredése Gyurcsány Ferenc kormányzásának idejére esett, elutasító az MSZP-vel szemben. Még akkor is, ha egy részük egyébként kifejezetten baloldali nézeteket vall. A felnőtté válás küszöbén álló középiskolások viszont – Csaba István úgy veszi észre – egyre inkább „közelednek a szocialista párt felé”. Mindenekelőtt azokra a szakmát tanuló fiatalokra érvényes ez, akik attól tartanak, ha a Fidesz marad kormányon, nem kapnak majd tisztességes fizetést, és kénytelenek lesznek külföldre menni dolgozni.
A Dunántúlról még a nagykanizsaiak jelentkeztek. A paramétereknek megfelelő MSZP-s tagot nem tudtak ajánlani, de tájékoztattak arról, hogy pár hete öt fővel megalakult a Societas városi szervezete.
