Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a "vak nagypolitika" tehet.
Tegnap a Közös Ország Mozgalom által összehívott szolidaritási demonstráción szintén közösen tiltakoztak a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő ukrán törvény ellen a demokratikus ellenzéki pártjai. Bár a Fidesz-KDNP képviselőit is meghívták az eseményre, ők nem jöttek el. Arra hivatkoztak, hogy "Soros bábszínházban nem vesznek részt”. (A tüntetésről írt tudósításunkat itt olvashatja el!)
Holott hosszú idő óta az ukrán oktatási törvény elleni tiltakozás volt az első közös pont, amiben a Fidesz egyetértett az ellenzéki pártokkal. Vasárnap például Szijjártó Péter külügyminiszter ismételten Magyarország hátba szúrásaként értékelte az törvényt, majd berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, hogy személyesen is tájékoztassa: "szégyennek és gyalázatnak" tartja a törvénymódosítást, amely szerinte súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait. A Közös Ország Mozgalom szintén ezzel az indokkal hívta össze a szolidaritási demonstrációt vasárnap délután 4 órára az Alkotmány utcában felállított Agórához.
Lapunk a múlt héten számolt be arról, hogy a kedden az ukrán parlamentben elfogadott oktatási törvénymódosítás 3 év átmeneti idő után megfosztaná a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi ugyanis a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.
