A múlt hét végén a digitális fizetőeszközökkel kereskedő San Francisco-i tőzsdén, a „Coinbase”-en, 4400 dollár felett jegyezték azt a bitcoint, amely az esztendőt még ezer dollár alatt nyitotta. A sikertörténetet író fizetőeszköz keletkezésének, elterjedésének számtalan részlete nehezen, vagy egyáltalán nem érthető a számítástechnikában kevéssé jártas hétköznapi emberek számára, ám a használat lehetősége mindenkinek nyitva áll, és ahogy gyarapodik a fizetség ilyen módját elfogadó vállalkozások száma, úgy egyszerűsödik az ügyletek lebonyolítása.
A bitcoin, amelyet 2009. januárjában egy máig ismeretlen Satoshi Nakamoto nevű japán ember - de lehet, hogy egy több személyből álló csapat indított el hódító útjára, tulajdonképpen egy olyan fizetőeszköz, amelynek egységeit egy hosszú kódsorozat testesíti meg. Olyan, amelyet egy matematikai algoritmus hoz létre, mégpedig csak korlátozott számban.
Az első készlet ötven darabból állt, és ezt követően hosszú ideig csak egy szűk kör játéka volt. Mára viszont már több, mint 16 millió bitcoin forog. A fizetőeszköz felívelését a bizalom hozta, egyre többen hitték el, hogy a virtuális pénz valóban árura váltható, és hogy a vásárlások során elkerülhetik a nemkívánatos figyelmet, a bankok drága közreműködését, és nem utolsó sorban észrevették, hogy a minden materiális hátteret nélkülöző fizetőeszköz akár befektetés is lehet. A kezdetekkor sokan ítélték meg úgy, hogy a bitcoin, amely alatt a pénzt, és az ahhoz kapcsolódó szoftvert és az elosztó hálózatot értjük, egy új spekulációs piramis, ha úgy tetszik „Ponzi séma”, amely leginkább az illegális árukkal kereskedőket, és a terrorizmust segíti.
A bitcoin forgalmát ugyanis semmiféle hatóság nem tudja ellenőrizni, a felhasználó saját számítógépén, telefonján létrehozott „pénztárcafájlban” őrzi vagyonát és közvetlen, tikosan kódolt tranzakciókkal utal át összegeket a kiválasztott partner számára. A bitcoinnak nincs központi kibocsátója, hogy hány virtuális érme kerülhet forgalomba, azt a feltaláló által létrehozott algoritmus határozza meg, az eredeti szándék szerint 21 millió egységnél megáll a „kibányászás” a hálózatban, ennek ma már a háromnegyede használatban van. Az ügyletek a hálózatban lineárisan egymáshoz kapcsolódó blokkokban kerülnek rögzítésre, ezek alkotják a „block chaine”-ként (blokk lánc) ismert szisztémát, amelynek előnyei világszerte felkeltették a pénzügyi szakma érdeklődését.
Az első valós üzletet 2010 májusában jegyezték fel, egy Jacksonville-i lakos, Laszlo Hanyecz, történetesen magyar származású, 10 000 bitcoint adott a pizzáért, ami akkor 25 dollárt ért. Ma drága lenne ez a pizza, az árfolyam ugyanis a hét végén több, mint 4400 dollár volt. Akkoriban azonban csendesen vegetált, és csak nagyon kevesen csatlakoztak a hálózathoz. A Silk Road webáruház 2011-es megjelenése jelentette az igazi áttörést, a site-on kizárólag bitcoinnal lehetett fizetni, a kínálatban tiltott drogok, narkotikumok szerepeltek. Villámgyorsan kapós lett a bitcoin, a digitális valuta értéke 200 dollárig emelkedett, majd vészfékezett 2013 októberében arra a hírre, hogy az FBI felfedve a tiltott áruk forgalmazását, lefoglalt 144 ezer egységnyi fizetőeszközt.
A következő botrány 2014. februárjában történt, amikor is a csődbe ment a legnagyobb bitcoin-tőzsde, az MT Gox, irányítója elismerte, hogy ügyfeleiktől 750 ezer, saját vagyonukból 100 ezer Bitcoint loptak el pénzügyi csalók. Azóta inkább csak a hatóság szabályozási tervei hoznak izgalmat, ahogy most Peking döntése arról, hogy nem támogatják az elsődleges kriptopénz kibocsátásokat – az ICO-kat az országban. Négy éve nyolc, tavaly év végén 69, idén augusztus utolsó hetében 392 olyan kriptopénz volt, amely piaci kapitalizációja meghaladta az egymillió dollárt. A digitális pénz hódít, a napokban bejelentették, Észtország, a világon elsőként nemzeti kriptovaluta, az estcoin bevezetését tervezi. Vietnamban készülnek a bitcoin hivatalos fizetőeszközként történő elismerésére. Meghajolt az osztrák posta is, digitális devizákban is bonyolítanak lakossági fizetési forgalmat, és a Switch áram- és gázszolgáltató vállalat is elfogadja a kriptodevizákat. Oroszországban bevezették a WhopperCoin-t amellyel Burger Kingekben lehet vásárolni, de ha úgy tetszik online kereskedni is. Japánban már április óta hivatalos fizetőeszköz Bitcoin. Németországban az RWE energiakonszern leánycége, az Innogy 800 elektromos autó töltőállomást módosít úgy, hogy lehetőség legyen azokon az Etherrel való fizetésre. Itthon sörözhetünk, taxizhatunk, mintegy 30-40 cég fogadja el fizetőeszközként az internetes devizát.
