Esterházy János hamvainak szülőföldjére való hazahozatalával és végső nyugalomra helyezésével a Zoboralján, Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született mártírgróf végakarata teljesül. A kegyeleti megemlékezést Esterházy János halálának hatvanadik és halálra ítélésének hetvenedik évfordulója alkalmából szervezte meg az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmaneum Polgári Társulás, a gróf lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nak segítségével.
A kegyeleti megemlékezésre, amely felett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és Durco Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke vállalt védnökséget, a gróf rokonai és a rendezvény védnökei mellett egyházi személyiségek, diplomáciai testületek képviselői, felvidéki, magyarországi és cseh politikusok, neves közéleti személyiségek és különböző szervezetek vezetői is hivatalosak.
A rendezvény szeptember 16-án délután fél kettőkor kezdődik, az Esterházy Jánosért felajánlott országos maratoni futóverseny résztvevőinek fogadásával és az általuk hozott zarándokkereszt és föld-ajándék elhelyezésével, majd három órától szabadtéri ünnepi főpapi szentmisével illetve a hamvak elhelyezésének aktusával folytatódik.
A kápolnát, amelynek sziklabarlangjában a mártírgróf Olaszországból hazahozott hamvai végső nyugalomra lelnek, Paulisz Boldizsár, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke, a helyi magyar tannyelvű magán-szakközépiskola alapítója kezdte építtetni 2013-ban. A szakrális épületet, amely a Bethlen Gábor Alap anyagai támogatásának köszönhetően épülhetett meg, ugyancsak a kegyeleti megemlékezés keretében szentelik fel. A zoboralji településen a megemlékezés napján egy Esterházy János hagyatékából összeállított emlékmúzeumot is megnyitnak, ami a jövőben rendszeresen látogatható lesz.
"Szeretnénk, ha zarándokhellyé válna a kápolna és a múzeum" - mondta terveikről Hajtman Béla. Esterházy János a volt Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték és szibériai Gulág-táborba küldték. Esterházy Jánost, távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, amit később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg, személyét Szlovákiában máig nem rehabilitálták.
