"Először is megelégedéssel nyugtázom, hogy Ön is elismeri Magyarország erőfeszítéseit a határvédelemben. Az elmúlt két évben Magyarország komoly terhet jelentő magyar költségvetési források mozgósításával, a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével és több ezer határvadász szolgálatba állításával védte a közös határokat" - írta Orbán Viktor, majd megismételte az európai kormány- és államfők tanácsülésén kifejtett álláspontját, miszerint Magyarországnak mindig is olyan országként kell viselkednie, ahol ugyan schengeni határ húzódik, de ahová földrajzi okokból csak úgy érkezhetnek migránsok, hogy más európai uniós tagállamokban lépték át az unió határait, elsősorban Görögországban.
"Ezért Magyarország eddig sem vett részt, és ezután sem kíván részt venni olyan projektekben, amelyek ezt a kérdést nem teszik nyilvánvalóvá" - szögezte le Orbán Viktor. "A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem" - folytatta levelét a kormányfő, kiemelve: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.
"Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása. Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak" - tartalmazza a levél.
Orbán Viktor "értetlenül áll" Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között. "Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg. A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is" - írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: "megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt".
"Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét. Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik" - zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.
Emlékezetes: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be,hogy Orbán Viktor levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki. Lázár szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia.
A helyzet pikantériája azonban, hogy maga Lázár 2015 nyarán még azt mondta: eszük ágában nincs pénzt kérni Brüsszeltől, ráadásul akkor a magyar kormány többek közt épp azzal indokolta a szerb határra épített kerítés létjogosultságát, hogy az unió magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében. "Az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet" - hangoztatta Lázár 2015 júliusában. Csakhogy ez már akkor is hazugság volt, ahogyan ma is az.
Máig már mintegy 900 millió eurót kaptunk határőrizeti és rendészeti kiadásokra az EU-tól, s ebben a költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig Magyarország összesen 71 milliárd forintnyi támogatást kap kizárólag határvédelemre. De Magyarország már a 2007-2013 közti időszakban is majdnem 60 millió eurót kapott a Külső Határok Alapjából, a mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014-2020 között pedig Magyarország 40,8 millió eurót kap a Belbiztonsági Alapból kimondottan határvédelemre. És ha már a kabinet azzal érvel, hogy a schengeni határok megőrzésére kellett a kerítést felhúzni, azt is érdemes felidézni: Magyarország 2004 és 2006 között 148 millió eurónyi támogatást kapott a határvédelmi rendszerünk reformjára, épp a schengeni övezethez történő csatlakozásunk segítésére.
Lásd még: Kerítéshazugságok hálójában a kormány
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke válaszlevelében emlékeztette Orbán Viktort, hogy most és a jövőben milyen forrásokhoz férhet hozzá a kormány. Mint írta: korábban hiába álltak rendelkezésre uniós források Magyarország számára a menekültválság kezelésére, inkább nem kértük, vagy nem tudott élni azok lehívásával. Ilyen volt például az a négymillió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnyi) gyorssegély 2015-ben, amelyet a magyar kormány inkább visszafizetett (hasonló segélyt Olaszország és Görögország kapott még).
Visszautasította, hogy más tagállamok átvegyenek 54 ezer menedékkérőt Magyarországról. Jean-Claude Juncker azt is felemlegette, hogy 2014-2015-ben a magyar hatóságok képtelenek voltak teljesen lehívni azt a további 6,26 millió eurót (nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére – ezeknek a forrásoknak végül csupán a harmadát sikerült elkölteni.
Juncker levelében azt is leszögezte: "Magyarország továbbra is hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre." A szolidaritás egy másik formájára, a strukturális és regionális alapokra is emlékeztette a Bizottság elnöke a magyar kormányfőt. Az EU-ban évről évre Magyarország kapja a legtöbb, a GDP arányában átlagosan 3 százaléknyi támogatást – jegyezte meg.
Levelének végén az Európai Bizottság elnöke felajánlotta a magyar miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálják a támogatási kérelmeket, amelyek odaítélése konkrét, sürgős esetekben indokolt lehet. Mindez pedig - mint megírtuk - azért különösen érdekes, mert amennyiben a magyar kormány hivatalos kérelmet nyújtott be a 135 milliárd forintos támogatásra, akkor tételesen föl kellett sorolnia a költségvetési forrásból fedezett határvédelmi költségeit. Csakhogy ezt a listát a magyar kormány illetékes minisztériumai nem hajlandóak lapunk rendelkezésére bocsátani, sőt, megkeresésünkre öt tárcából mindössze a Belügyminisztérium reagált.
Pintér Sándor minisztériuma is csupán annyit közölt: közérdekű adatigényléssé minősítik át kérdéseinket, amelyre 15 napos határidővel válaszolnak, ha válaszolnak. A BM ugyanakkor azt is hozzátette: "Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el." Kérdéses ugyanakkor, miért kíván a minisztériumi apparátus aránytalan munkaterhére hivatkozva költséget felszámolni a BM egy olyan költségelszámolás kiadásáért, amelyet elvileg az Európai Bizottságnak már össze kellett, hogy állítson, s a rendelkezésére bocsásson - magyarán egy olyan közadatsorért, amely készen van.
