António Guterres ENSZ-főtitkár ezért a legveszélyesebb mai válságnak nevezte az észak-koreai konfliktust. Fontos lenne, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kzös nevezőre jusson a phenjani fenyegetés kapcsán, ám ahogy nő a veszély, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá a világszervezet megosztottsága. Han Tae Szong, Észak-Korea ENSZ-hez akkreditált nagykövete a vasárnap végrehajtott, 2006 óta hatodik nukleáris föld alatti robbantással kapcsolatban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok több hasonló „ajándékot" kap. (A robbantás a Richter skála szerinti 6,3-as földmozgást idézett elő, egy észak-koreai csatorna összeomlott.)
Miközben az Egyesült Államok, Dél-Korea és Németország keményebb szankciókkal sújtanák az országot, az ENSZ két másik vétóhatalma, Oroszország és Kína kétségeiket fejezték ki egy ilyen döntést illetően. Phenjan ENSZ-nagykövete egy genfi konferencián azt állította, hogy a fegyverkezés veszélyes mértékű felgyorsítása csak „önvédelmi" célokat szolgál. Ezt a stratégiát egészen addig folytatják, amíg tartanak a népköztársasága elleni „felelőtlen provokációk és a hasztalan nyomásgyakorlás".
A büntetőintézkedések politikája nem sok kézzel fogható eredményt hozott. A szankciók folyamatos szigorítása ugyanis nem riasztotta el a sztálinista államot attól, hogy újabb és újabb nukleáris robbantásokat, ballisztikus rakétakísérleteket hajtson végre. A konfliktus inkább egyre csak éleződik. Miután Phenjan már amerikai területeket fenyegetett, Donald Trump amerikai elnök keményebb fellépést helyezett kilátásba, s az ország elleni katonai csapás lehetőségét sem zárta ki. Térségbeli szövetségeseit igen modern fegyverekkel kívánja ellátni. Trump kedden a Twitteren azt írta, „engedélyezi" Japán és Dél-Korea számára, hogy „nagy mennyiségű", s igen fejlett fegyvereket vegyen hazájától.
A hét eleje óta az Egyesült Államok ragaszkodna ahhoz az ENSZ BT-ben, hogy menjenek el a falig, azaz a legkeményebb szankciókat fogadják el Észak-Koreával szemben. Azt azonban Nikki Haley ENSZ-nagykövet is elismerte, hogy ez aligha változtatna Phenjan hozzáállásán. Ugyanakkor szerinte az országnak pénzügyi szempontból korlátozottak lesznek a lehetőségei arra, hogy tovább fejlessze rakéta- és nukleáris programját. Szakértők szerint egyebek mellett az észak-koreai textilipart sújtanák szankciókkal, illetve korlátoznák az országba irányuló olajszállítást.
Kína azonban úgy véli, hogy önmagukban ezek az intézkedések hasztalanok. A pekingi külügyminisztérium szóvivője mértéktartásra szólította fel a feleket. Szerinte a katonai megoldás nem lehet opció.
Hasonlóképpen foglalt állást Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki úgy vélte, semmi jóhoz sem vezet a katonai hisztéria generálása. „Ez csak globális katasztrófához vezetne" – közölte. a fejlődő gazdaságú BRICS országok kínai csúcstalálkozóján hasztalannak nevezte a szankciók további szigorítását. Mint mondta, a büntetőintézkedések nem tántorítják el terveitől Kim Dzsong Unt.
Angela Merkel német kancellár hírek szerint a hétvégére uniós külügyminiszteri találkozót szervez, amelyen arról tárgyalnának, hogyan lehetne nagyobb kereskedelmi nyomást helyezni Észak-Koreára.
